Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1249. 1871-ik LIV. törvényczikk az irtványokról

22 1249. SZÁM. Vissza nem válthatók azon irtványok : a) a melyek valamely úrbéri telekhez törvényesen olykóp csatoltattak, hogy előbbi minőségüket elvesztették s az úrbéri telek alkatrészévé váltak; b) a melyek a volt úrbéreseknek már eredetileg életfenntartás végett engedtettek át; c) a melyeken megszállitások léteznek, ha ezen irtványok birtokosainak ezen megszállitásokon kivül a megszálláskor egyéb úrbéri telekhez tartozó birtokuk nem volt; d) a melyek a birtokosoknak földbór, természetbeni adózások vagy szolgáltatások mellett, szerződésileg örök időkre adattak át ; e) a melyekre nézve a visszaváltási kereset az 1859-ik év végéig az illető biróságnál be nem nyújtatott; f) a melyek az e) pontban foglalt rendelkezés alá nem esnek ós bizonyos feltótelek mellett s meghatározott időre engedtettek át, a melyekre nézve azonban a volt földesúr a visszaváltási keresetet, a feltételek teljesítése s a megállapított határidő lefolyta után, három óv alatt meg nem indította. Mindezen irtványok a birtokosok tulajdonává válnak; ezek azonban kötelesek az ily irtványokon fekvő tartozásokat, az alábbi 7., 8., 9., 10. szakaszok értelmében megváltani. 5 'fi A jelen törvény 3. §-a alá tartozó irtványokra, — valamint azon irtványokra nézve is, a melyek nem esvén a fennebbi 4-dik szakasz rendeletei alá, ezentúl fognak visszaválthatóknak kimondatni: a visszaváltás azon esetre, ha ennek módozata az 1832/6. VI. t. ez. 1-ső szakaszának második bekezdésében érintett szerződós által van szabályozva, ezen szerződós órtelmóben, különben pedig a következő szabályok szerint hajtandó végre: a) azon irtványokból, melyekórt a birtokos évi adózás fejében tizedet vagy kilenczedet tartozott adni: az irtványbirtokost az irtványok két harmada, a volt földesurat pedig egy harmada illeti; b) a hol évi adózás fejében kilenczednól nagyobb hányadrészt, például: nyolezadot, hetedet s. a. tvolt köteles a birtokos adni: az irtvány a volt földesúr ós az irtványbirtokos közt egyenlő részben osztatik meg; c) a hol az évi adózás fejében tizednél is kevesebb hányadrósz volt kiszolgáltatandó : az irtvány egy negyedrésze a volt földesurat, s három negyedrésze az irtványbirtokost illeti ; á) a mennyiben az évi szolgáltatás nem hányadrészből, hanem készpénz-fizetésből, szolgálmányokból vagy vegyesen, mint hányadrészből, mint egyéb szolgáltatásokból állott: az évi összes szolgáltatások értékéhez képest a fennebbi a), b) és c) pontok alatt felsorolt kulcsok egyike alkalmazandó; e) a mennyiben pedig az irtvány-birtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített ós ilyenek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető : az egész irtvány őt illeti. Ellenben ha a volt földesúr — bár az irtvány-birtokos semmi szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített is, s közte és az irtvány-birtokos között valamely szolgáltatás vagy fizetésre nézve semmi megállapodás nem létezett, ós — bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést tulajdoni jogezimón követelni jogosítva lett volna, az irtványnak egy nyolezad része őt illeti, a többi pedig az irtványbirtokos tulajdonában marad. Mindezen esetekben az irtványbirtokos beruházás, rajtfekvőség vagy irtásbér czíme alatt, a tulajdonos ellenében semmi megtérítést nem követelhet. 6. §. Ha a visszaváltható irtvány a volt földesúrnak akár átalános, akár azon egyes esetre adott engedélye mellett, vétel utján került a birtokos kezére : a visszaváltás az irtváLybirtokos választása szerint vagy a vételár megtérítésével, vagy az irtvány egy részének az 5. §-ban megállapított kulcs szerint leendő átengedésével történik.