Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1248. 1871-ik LIII. törvényczikk az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről

1248. SZÁM. 7 lédéi részére volt fenntartva erdei vagy legeltetési haszonvétel: az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, hanem a fenntartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrész, a volt föl­desúrnak kiadandó. 24. §. A mennyiben a 23. §-ban érintett erdő vagy erdőrész, a községbeli volt úrbéresek csak egy részének volt kizárólagos használatában ós a többi úrbéresek a faizást a viszontszolgáltatások mellett volt földesuruknak egy más erdejében gyakorolták: ezek erdőilletménye az alábbi szakaszok értelmében külön adandó ki. 25. §. A hol a volt jobbágyok 1848. évi január l-ig a faizás törvényes élvezetében voltak: a helyett számukra azon erdőből, melybin a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rósz leszen kihasítandó. Mind a volt jobbágyokat ezen kihasított erdőrészben, mind a volt földesurat a fennmaradó téren, teljes tulajdonjog, ós mindegyik felet a számára kihasított erdőrószben, az erdőrendszabályok megtartása mellett, minden erdei haszonvétel illeti. Ezen rendelkezés az egyes volt jobbágyok vagy az egész községek számára már kihasított er­dőkre nézve is szabályul szolgál. 26. §. Ha a már befejezett erdőszabályozásnál a volt úrbéreseknek jutott erdőben a volt földesuraság részére vagy a volt földesúrnak fennmaradt erdőben a volt úrbéresek számára egyes erdei szolgáltatások s illetőleg haszonvételek tartattak fenn: ezek a jelen törvény 89—95. §§-ai szerint megváltandók. 27. §. A volt jobbágyok számára kihasítandó erdőtér mennyisége ós helye, ha az iránt egyezkedés nem jönne létre : bírói ítélet által határoztatik meg. A bíróságok e végre kötelesek mindenekelőtt a volt jobbágyokat az 1836. VI. t. ez. 4. §. ér­telmében törvényesen illető faizási és makkoltatási haszonvételeknek, valamint az 1836. VII. t ez. 8. §. értelmében a volt földesúrnak járó viszonszolgáltatásoknak miségót és mennyisógót kinyomozni; továbbá szakértők előleges meghallgatása után megállapítani: vájjon minden egyes telek után aránylag mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint, a helyi viszonyokra, különösen az erdő minőségére s termő képességére való tekintettel azon úrbéri faizási haszonvételeknek, melyeknek gyakorlatára eddig a volt úrbéresek jogo­sítva voltak, ós a melyek ezentúl erdőtór kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz volt úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek után járó illetőség hasítandó ki. 28. §. Á telki illetmény megállapításánál azon szabály tartandó szem előtt: hogy az erdei törvónyes viszonyszolgáltatások beszámítása mellett az erdőből rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s nyolez holdnál nagyobb tér, holdját 1200 négyszög öllel számítva nem szabathatik; ós csak ott, hol a hely viszony okhoz képest ezen mérték mellett az eddigi törvónyes haszonvétel nem kerül ki : lehet kivótelkóp nagyobb területet megállapítani, de a 29-ik §. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon fölül, hold­ját 1200 D öllel számítva. Az illetmény két holdnál csekélyebb mértékre csak ott szállitathatik le, hol a volt jobbágy által 1848. január l-ig élvezett haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására két holdnyi erdőtór sem kívántatik.

Next

/
Thumbnails
Contents