Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1248. 1871-ik LIII. törvényczikk az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről

1248. SZÁM. 7 lédéi részére volt fenntartva erdei vagy legeltetési haszonvétel: az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, hanem a fenntartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrész, a volt földesúrnak kiadandó. 24. §. A mennyiben a 23. §-ban érintett erdő vagy erdőrész, a községbeli volt úrbéresek csak egy részének volt kizárólagos használatában ós a többi úrbéresek a faizást a viszontszolgáltatások mellett volt földesuruknak egy más erdejében gyakorolták: ezek erdőilletménye az alábbi szakaszok értelmében külön adandó ki. 25. §. A hol a volt jobbágyok 1848. évi január l-ig a faizás törvényes élvezetében voltak: a helyett számukra azon erdőből, melybin a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rósz leszen kihasítandó. Mind a volt jobbágyokat ezen kihasított erdőrészben, mind a volt földesurat a fennmaradó téren, teljes tulajdonjog, ós mindegyik felet a számára kihasított erdőrószben, az erdőrendszabályok megtartása mellett, minden erdei haszonvétel illeti. Ezen rendelkezés az egyes volt jobbágyok vagy az egész községek számára már kihasított erdőkre nézve is szabályul szolgál. 26. §. Ha a már befejezett erdőszabályozásnál a volt úrbéreseknek jutott erdőben a volt földesuraság részére vagy a volt földesúrnak fennmaradt erdőben a volt úrbéresek számára egyes erdei szolgáltatások s illetőleg haszonvételek tartattak fenn: ezek a jelen törvény 89—95. §§-ai szerint megváltandók. 27. §. A volt jobbágyok számára kihasítandó erdőtér mennyisége ós helye, ha az iránt egyezkedés nem jönne létre : bírói ítélet által határoztatik meg. A bíróságok e végre kötelesek mindenekelőtt a volt jobbágyokat az 1836. VI. t. ez. 4. §. értelmében törvényesen illető faizási és makkoltatási haszonvételeknek, valamint az 1836. VII. t ez. 8. §. értelmében a volt földesúrnak járó viszonszolgáltatásoknak miségót és mennyisógót kinyomozni; továbbá szakértők előleges meghallgatása után megállapítani: vájjon minden egyes telek után aránylag mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint, a helyi viszonyokra, különösen az erdő minőségére s termő képességére való tekintettel azon úrbéri faizási haszonvételeknek, melyeknek gyakorlatára eddig a volt úrbéresek jogosítva voltak, ós a melyek ezentúl erdőtór kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz volt úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek után járó illetőség hasítandó ki. 28. §. Á telki illetmény megállapításánál azon szabály tartandó szem előtt: hogy az erdei törvónyes viszonyszolgáltatások beszámítása mellett az erdőből rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s nyolez holdnál nagyobb tér, holdját 1200 négyszög öllel számítva nem szabathatik; ós csak ott, hol a hely viszony okhoz képest ezen mérték mellett az eddigi törvónyes haszonvétel nem kerül ki : lehet kivótelkóp nagyobb területet megállapítani, de a 29-ik §. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon fölül, holdját 1200 D öllel számítva. Az illetmény két holdnál csekélyebb mértékre csak ott szállitathatik le, hol a volt jobbágy által 1848. január l-ig élvezett haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására két holdnyi erdőtór sem kívántatik.