Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
146 1314. SZÁM. conjuncturák felhasználásában; a megszabott útvonal s az előre kijelölt kikötőknek minden körülmények között érintése, ezen kikötők egy részének inproductiv volta mellett sok helyt positiv és tartós veszteséget okoz a vállalatnak. A mi különösen az első tényezőt, a nagyobb gyorsaságot illeti, megjegyzendő, hogy mig az áruszállításra fektetett mercantil-szolgálatra csak közép horderejű, mérsékelt gyorsaságú ós kevés kőszenet fogyasztó hajók szoktak használtatni, a postaszolgálat által feltételezett, minden időviszonyok mellett lehetőleg elérendő gyorsaság tekintetéből nem igen erős gépek és igen nagy hajótestek kívántatnak meg, hogy a kétszerte nagyobb gép s a szinte kétszerte nagyobb kőszénkészlet a rakodási hely csorbítása nélkül elférjen. Szakértők összevágó ítélete szerint két ugyanazon tonnatartalmú gőzhajó közül, ha az áruszállításra épült pl. 900 tonna áru elrakodását engedi, a postagőzösön csak 500 tonna fór el; azaz majdnem kétakkorára kell építeni a postagőzöst, hogy ugyanannyi hordképessége legyen, mint az áruszállítási hajónak. A hajó tömegét a víz ellentállásával combinálva már most, azon törvény állíttatott fel, hogy a gyorsaság egyszerű arányban való müvelése végett a kőszénfogyasztást köbarány szerint kell emelni, azaz mig az áruszállító óránkónt csak 7 — 8 tengeri mértföldet haladó gőzös 500 lóerőre óránkónt körülbelül egy tonna kőszenet emészt, a hasonló erejű postagőzösnek, mely óránkónt 10—13 tengeri mértföldnyi sebességgel halad, kőszénszükséglete óránkónt 2—2 a | 2 tonnára emelkedik. Világos, hogy a mint a szolgálat ós viszonszolgálat elve szerint Ítéltetik meg a Lloyd és az állam közti viszony, egyedül a fennebb elősorolt tényezők szolgálhatnak az állami járulók kiszámításánál alapul, nem pedig bármi más a vállalat üzleti bevételei ós üzleti kiadásai összehasonlítására fektetett combinatiók. Mert ha pontosan kiszámíttatnék is, mily viszonyban állanak egymáshoz a szerződésszerűig fenntartandó vonalakra eső összes igazgatási ós üzleti költségek, s az e vonalakon elért üzleti bevételek: nem szabadna szem elől téveszteni, hogy egyfelől a kitűnő veszteséget nem lehetne mindég egészen a postaszállitás terhére róni, másfelől pedig a netalán mutatkozó nyereség teljesen nein ütné meg azon mértéket, melyet elérhetett volna a vállalat, ha a postaszállitás békóit nem viseli. Kevesebb, mint most, a Lloyd jövedelme csakugyan nem lehetne, ha a postaszolgálatában álló hajóit saját kénye ós belátása szerint foglalkoztathatja; ellenben, igenis, beérhetné, vagy legalább beérhette volna, ha a postaszállítási el nem vállalta volna, jóval kevesebb költséggel, mivel az áruszállítási üzlet sem oly tetemes tőkebefektetést, sem oly jelentékeny üzleti kiadásokat nem igényel. Szolgáljon ezek felvilágosítására következő összehasonlító számítás : A triest-konstantinápolyi ós triest-alexandriai gyorsmenetek fenntartására szükséges : 8 gőzös üzletben, 2 gőzös tartalékban. Ezen 10 hajó órtóke, egyet 500,000 frttal számítva: 5.000,000 frt. 5.000,000 frt után évenkint törlesztés . . . 5<>/ o = 250,000 frt biztosítás . . . 5% = 250,000 „ kamat . . . 5% = 250,000 „ karbantartás . . 10% = 500,000 . . 1.250,000 frt. a két vonal menet s jövet 2402 + 1356 = 4758 tengeri mfld 10 mfld = 475 óra óránkónt csak 1% tonna kőszén, 475 órára == . 832 tonna évenként 52 járatra 52 X 832 = 43,264 „ 43,264 tonna pr. 20 frt == . . . . . . 865,280 frt zsold ós ellátás 8 hajóra számítva pr. 36,000 frt . . 288,000 „ összesen 2.403,280 frt. Ugyanezen vonalak, tisztán áruszállításra rendezve be, kerülnének :
