Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
144 1314. SZÁM. szövetség egész tartamára kimondott közösséget szem előtt tartva, Ő Felsége többi országai kormányával egyetértve a Lloyd-társulattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt uj szerződés kötésére hajlandónak nyilatkozott. Az uj szerződós megkötése iránti előleges tárgyalásokat egy tiz tagból álló vegyes bizottmány folytatta, melyben a magyar kormány küldettein kivül képviselve voltak a közös külügyministeriuin, a közös pénzügyministerium, s az osztrák kereskedelmi ós pénzügyi miuisteriumok. Három szempont volt leginkább, mely eme tárgyalásoknál irányadóul szolgált s a bizottmány által előterjesztett szerződési tervezetben kifejezést talált. Első az, hogy az uj szerződésbe csak azon hajózási vonalak vétessenek fel, melyekre — mint nemzetközi postavonalakra — az 1865/7. évi XVI. t. ez. értelmében a közös költségtérítés elve alkalmazandó; — második szempont az, hogy a Lloydnak — mint a cs. k. osztrák és a kir. magyar postaüzlet kötelékéhez tartozó intézetnek eme közös jellege ugy a vállalat szervezetében, mint a járatok rendszerében kifejezést találjOD, s különösen az eddig elhanyagolt magyar tengerpart érdekei kellően megóvassanak; végre harmadik főszempontul a tengeri postaszolgálat ellátásaért az állam részéről fizetendő költségtóritós összegének lehető kevesbitóse szolgált. A fentebb első helyen emiitett szempontból indulva ejtetett el az uj szerződós iránti tágyalások folyamában azon eleinte fennforgott szándók, hogy a tisztán postaczélokra szolgáló levantei járatokon kivül köteleztessék a Lloyd jövőre rendes korszakokban ismétlődő járatokat tartani fenn a Suez-csatornán át Triest ós Bombay között, ós ugyanolyakat rendezni be Fiume és Brasilia között. A Lloyd eme két vonal fenntartásáért (Triest ós Bombay közt óvenkint 8, Fiume s Brasilia közt évenkint 4 járatot számítva) — 200,000 frtot követelt, fennhagyván a teendő tapasztalatokhoz képest esetleg megállapítandó csökkentését emez öszszegnek. A magyar kormány azonban szem előtt tartva azt, hogy eme vonalak tisztán áruszállítási vonalak lennének, melyekre nézve sem a közös költségviselés elve a törvény órtelmóben nem találhat alkalmazást, sem pedig ok azok fenntartása iránt más vállalkozók mellőztóvel egyoldalulag a Lloyd-dal egyezkedni — nem forog fenn: azoknak a póstaszerződós iránti tárgyalásnál tekinteten kivül hagyását kívánta. Szemügyre vette a magyar kormány még azon combinatiót is, hogy a közösen kötendő postaszerződésnél csakis a külföldi, szorosan véve nemzetközi vonalak vétessenek tekintetbe, a belföldi járatokról pedig mindegyik fél külön gondoskodjék, akár azután ezek fenntartását is a Lloyd-ra, akár pedig netalán más vállalatokra bízva. Ezen szándékától azonban utóbb ismét eltért a kormány, miután meggyőződött, hogy eme belföldi járatoknak egy része bele «sik a monarchia tengerpartjain végig haladó albániai (tehát külföldi) vonalokba, másrósze ismét magyar ós osztrák tengerparti helyeket kötvén össze, más alakban, de ismét csak közösen és reánk nézve okvetlenül kedvezőtlenebb költségviselési arány mellett volna fenntartható ; végre oly olcsón mint a Lloyd, mely üzlete eme részét nyeremény keresése nélkül csupán egyéb műveleteire kevósbbó alkalmas hajóaiiyagának foglalkoztatása s tengerész-személyzetének begyakorlása által értékesíti, más vállalat eme nagy veszteséggel járó, s igy nemzeti hajózásunkra nézve igen kecsegtető szolgálatot alig teljesíthetné. Az uj szerződésbe is felvétettek tehát ezen belföldieknek nevezett, de az egész tengeri postahá lózatnak kiegészítő részét tevő személy- és postaszállítási járatok, még pedig eltérőleg az eddig használt alaktól, nem mint ingyen fenntartandók, hanem mint azon menetek osztályába tartozók, melyekért az állam a másodrendű költségtérítést fizeti mértföldenként. E zen eltérés a mi részünkről kifejezett kívánság szerint azért törtónt, mert a kérdéses menetek eddig is csak látszólag teljesíttettek ingyen, az itt szenvedett veszteség hozzá lóvén ütve a többi vonalokért mértföldenkónt igényelt állami járulókhoz. A második szempont, melynek érvényre jutásától tette függővé a magyar, kormány a szerződós megújításához való hozzájárulását, s mely az állam és a Lloyd közötti viszonyban a dualistikus momentumnak láthatóvá tótelét követeli, a szerződés mostani alakjában elejétől végig következetesen van alkalmazva. A részletekre nézve a szerződós szövegére utalva, itt csak a főbb határozatokat van szerencsém kiemelni:
