Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.
Irományszámok - 1869-1243. Törvényjavaslat a dohányjövedék tárgyában
430 1243. SZÁM. növényekre, minthogy ily növények mindig csempészet vagy egyóbb tilos elhasználás czéljából s oktak ültettetni, és ezen szórványos ültetés a jövedéki kihágások egyik gyakori és csak nehezen felfedezhető módját képezi. Ellenben a kincstár számára vagy kivitelre való termelésnél előforduló tulültetéseknól a birság a 123. §-ban igen enyhén lett kiszabva, s csa'c az is a saját használatra való termelésnél tartatott fean az eddigi törvónyszabta mérvben, minthogy az ily tulüitstések is mindenkor az engedólyilletók kijátszása szánpókával történnek. A 124. §-ban azon terület, mely tulültetéseknól büntetlenül hagyandó, nem mint eddig az engedélyezett terület utáni bizonyos részletekben, hanem akkóp határoztatott meg, hogy két telelheti holdat meg nem haladó engedélyeknél az engedélyezett terület 20°/ 0 , akót telekzeti holdat túlhaladó engedélyeknél két hold után 20°/ 0-> tovább 8 holdtól 6°| 0 , azon tul engedélyezett területek után pedig 4°| 0 maradjon büntetlen Ezen intózhedósek oka abban rejlik, mert a mostani számitási mód szerint gyakran a büntetlenül hagyandó terület nagyobb engedélyezett területeknél csekélyebb, mint kissebbeknél. Ha a tulültetés az elnózhetőnél nagyobb mérvben fordulna elő, az esetben csakis az engedélyezett ós a birságmentesnek kijelentett területen felül mutatkozó többlet utáu szabandó ki a birság. Tilalomellenes terméseknek volt tekintendő az eddigi szabályok szerint, s mint olyan büntetendő, ha a dohánytermelésre az engedélyben kijelölt földektől különböző földek használtattak. Miután azonban a termelőknek ilyetén szabályellenes eljárása többnyire a kincst'r ellenében! rósz szándék nélkül történik, ennélfogva a t. j. 125. §-a szerint az illető csak a beültetett földterületre eső felügyeleti illeték kétszeresével, vagyis minden telekzeti hold után 2 fttal javasoltatik büntettetni. A dohánynak élvezetre való tilos elkészítésére (126. §.) az annak tilos birtoklására (127. §.) és átengedésére tilalomellenes átengedésére megszabott (129. §.) büntetések a 128. ós 130. §§-ban vannak meghatározva s azon felül, hogy a fogyasztási illeték 4szeresétől 8szorosáig kiszabott eddigi büntetés ezen mérv felére van leszállítva, a büntetés ott, hol belföldi levelekről vagy belföldi vágott dohányról van szó további enyhítését találja a birság kiszabásának alapjául vett engedély illetéknek bécsi fontonkint 2 írt 10 król80 kral törtónt leszállításában. Ellenben miután a dohánynyal való házalás és a dohánynak nyüványos kelyeken való tilos árulása a többi jólelkű adózó polgárok ós az állam kincstár kárára nagy mórveket ölt, szükséges volt az amúgy is tetemesen laszálLtott birságon kivül ezen kihágásokra fogság büntetést is javaslatba hozni. A 131. §-bau a jövedéki közegek netaláni egy oldalú eljárásának gátlása tekintetéből nyilván megemlittetik, hogy kutatásokat, a mennyiben háznál történnek, csakis hatósági tisztviselő vagy községi előljáró vagy pedig két érdekletlen tanú jelenlétében szabad foganatosítani. A saját használatra való dohánytermelésre vonatkozó határozatok átalában megegyeznek az 1868. évi XIY. t. ez. tartalmával; a mégis mutatkozó eltérések következők: a) hogy a t. j. 67. §-ban nem kívántatik meg, hogy belsőséghez tartozzék azon házikert, melyben a saját használatra való dohánytermelósi engedély adható. b) hogy a 90. §-ban a „családtagok" kifejezés akkép értelmeztetik, hogy az alatt nemcsak az engedélyezettnek fiai, hanem annak, valamint nejének vele közös háztartásban élő rokonai is értendők; c) hogy megengedtetik, miszerint azon lelkészek kik saját használatra való dohánytermelósi engedélyben részesülnek, azt segédlelkészeik számára is igénybe vehessék, a családtagokra kiszabott mérvben ; d) hogy végtére az engedély nyerését, csakis a jelen törvény ellen, annak kihirdetése óta elkövetett kihágások akadályozhassák, míg jelenleg, az 1868. évi XIV. t. ez. 4. §. szerint, az 1867. évi márczius 10-ke óta elkövetett jövedéki kihágások folytán megtagadandó az.
