Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.

Irományszámok - 1869-1243. Törvényjavaslat a dohányjövedék tárgyában

1243. SZÁM. 423 szakavatott őröket nyerni igyekeznek és rendszerint nagyobb tőkével is bírnak, mint egyesek. Hogy tehát ezen üdíös működés a dohánymivelésre is kihasson, gondoskodva lett a t. j. 19. §-ban az iránt, hogy társulatok is nyerhessenek engedélyt dohánytermelésre, valamint annak kiképzésére is. A dohány oly növény, mely legtöbb hajlammal bir az elfajzásra és ez leginkább az által tör­ténik, ha különféle dohányfajok egy ós ugyanazon földön összevegyitve termeltetnek, és a virágok pora összekeveredik. Leginkább az úgynevezett kapadohány azon faj, mely a magyar dohányt minőségében ekkép megrontja. A dohánymivelés érdekében tehát fel kellett venni a t. j. 28. §-ban foglalt, s részint jelenleg is fennálló határozatot, mely a kapadohánynak más dohánynyal vegyes ültetését a kincstár számára való termesztésnél tiltja, s ezt annálinkább, mivel a szakbizottság is felette ajánlatosnak tartja, hogy a termelők a vidék talajához alkalmas, egyfajta dohánymaggal ültessék be földjeiket. A dohánytermelés, főleg ha az okszerűen gyakoroltatik, jelentékeny befektetéseket és berendezé­seket kívánván, szükséges, hogy a termelők a szükséghez ós a vállalatoktól várható eredményhez mórt pénzelőlegekkel segélyeztessenek, ós azért a t. j. 29. ós 30. §-ban jövőre is fenntartattak azon kétrendü évenkénti előlegek, melyekben a kincstár számára való termelők eddig is részesítve lettek. A 31. §-ban több évre terjedő dohánytermelósi szerződósek termelési előlegekkel vétetnek kilá­tásba, azon czélból, hogy ha kiváló dohánytermelő községeket a kiviteli kereskedők irányában csak ez utón lehetne a kincstár számára biztosítani, a kincstár e részben akadályozva ne legyen. Ily szerződések megkötése már a dohányjövedók életbeléptetése óta lett, különös figyelmet érdemlő esetekben, gyakorolva. A szakbizottság mindazon dohánytermelőknek megfelelő segélyezését javasolja, kik az okszerű dohánytermelésben tökéletesen jártasok és területeiket mint magán minta-ültetvényeket, látogatás ós tanul­mányozás czóljábóí mindenki előtt nyitva tartják, az ilyeneket esetleg nagyobbszerü felszerelések eszköz-. lésére kamatnólküli ós több év lefolyása alatt visszafizetendő előlegekben részesíteni szükségesnek látja. A szakbizottság ezen javaslata a t. j. 32. §-ban találja kifejezését. Ily vállalatok vonzó például szolgálnak a többi dohánytermelőkre, kik a dohánynyal való okszerű bánás módot ilynemű minta-kertek után legalább részben elsajátítván, azáltal hogy tökéletesebb, ós ennél­fogva jobb gyártmányok kiállítására alkalmas dohányleveleket termelnek, bőven kipótolják a kincstárnak azon áldozatot, melyet az ama kamatnélküli előlegek nyújtása által hoz. De ezen példa a kivitelre termelőkre is kihat, kik annak folytán jobb magyar dohányt termelnek és visznek ki külföldre s annak keletét és hirnevét ott megállapítják. A szakbizottság véleménye szerint minta-ültetvényeknek minden fontosabb dohánybeváltó állomá­sokon, ugy a dohány jövedéki hivatalnokok kiképzésére, mint a termelőknek példánykópül fölállítása alig mellőzhető. — E czélból már is be rendeztetett az aradi d. b. hivatalnál egy dohány minta-ültetvény, mely jövő évben feladatát egész terjedelmében fogja teljesíteni. A minta-ültetvények feladatai azokon kivül, melyeket már a szakbizottság is érintett, leginkább a külföldi dohánymagok meghonosítására czólzó kísérletek és ezen kísérletek folytán annak megállapítása, mely uj fajok felelnek meg leginkább országunk egáljának, és birnak azon tulajdonokkal, melyek képesek a belföldi dohánytermónyt nemesbiteni, mert tény az, hogy valamint a magyar dohánytermény némely okszerűen választott és gonddal meghonosított külföldi dohányfajok által javítható, ugy más részről honunk égalj- ós talaj-viszonyainak meg nem felelő külföldi dohánymagnak elvetése ós elültetése által a magyar dohány alakjában valamint belső mivoltában is, sok kárt szenvedett. Ennélfogva a t. j. 33. és 34. §§-ban ily minta-ültetvények létesítése hozatik javaslatba. A dohánybeváltási árak megállapítása csakis közigazgatási utón történhetik meg, mert gyakran felmerül a szükség azokat a beváltás kezdete előtt rögtön megváltoztatni; a t. j. 35. valamint a 42. §-ban azonban felvétettek azon főelvek, melyek a beváltási árak, valamint a dohány osztályozási szabályok meg­állapításánál szem előtt tartandók.

Next

/
Thumbnails
Contents