Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.

Irományszámok - 1869-1243. Törvényjavaslat a dohányjövedék tárgyában

420 1243. SZÁM. évi XVI. t. cz.-nek rendeletét, készítsen javaslatot az iránt, hogy miképen, s mikor lehetne a dohányegyedáruságot az állam szükségeinek igazságos, méltányos és biztos fedezése mellett megszüntetni" (országgyűlési napló VIII. 92-ik lapon). Ezen határozat folytán az akkori pénzügyminister a dohányjövedékre vonatkozó adatokat összeállittatván, 1869. évi martius havában egy szakértőkből álló bizottságot hivott ö^sze, mely feladatában eljárván, azon munkálatot nyújtotta át, melyet az akkori pénzügyminister más adónemekre vonatkozó szakbizottsági munkálatokkal együtt, az 1870. évi május 21-ón tartott 178-ik országos ülésben terjesztett a képviselőház elé (országgyűlési napló 8 rész, 212—215 lapon). A munkálat tanúskodik arról, hogy a szakbizottság nemcsak azon adatokon indult, melyeket neki mindjárt megalakulásakor, s felhívására később is, a kir. dohánykezelősóg szolgáltatott, hanem azonkívül számos egyletek, testületek ós egyesek véleményét is kikérte, s mind az azok által szolgáltatott adatokat, mind pedig a dohány megadóztatása iránt külföldön részint ez előtt fennállott, részint jelenleg érvényben álló törvényeket, rendszabályokat és módozatokat, s azoknak eredményeit is tanulmányozta. E tanulmányozások alapján a bizottság a dohányjövedéknek kellő javítások melletti fenntartását hozaa javaslatba, tekintettel: a) az 1867. évi XII. és XVI. t. ez. rendeleteire, valamint arra, hogy a dohányjövedók jövedelme már akkor Ő Felsége többi országaiban huszonhárom, hazánkban pedig tíz millió forintot meghaladott, b) a szerzett azon meggyőződésre, 1) hogy azon adónemek, melyek a dohány fogyasztás megadóztatása tekintetében, más országokban alkalmazásban voltak, vagy jelenleg vannak, vagy pedig több oldalról javaslatba hozattak, nem képesek a dohányjövedéknek azon jövedelmét, melyet az már jelenleg ad ós pedig sem egyenként, sem összesen alkalmazva kipótolni, 2) hogy az ily dohányadóknak jövedelmezőkké tétele végett sokkal szigorúbb ós zaklatóbb ellenőrködési rendszabályokat kellene alkalmazni, mint jelenleg az államjövedók fenállása mellett. 3) hogy dohánytermelési, gyártási ós kereskedési adók életbeléptetése esetén, ezek által a magyar dohánytermelés érdeke kevósbbó lenne biztosítva, mint megfelelőleg javított dohányjövedéki rendszer mellett. És valóban, miután az állanra dohányjövedókből már eddig is húzott, és még jelentékenyen fokozható jövedelmet, a pénzügy érezhető kára nélkül nem nélkülözheti, a szakbizottságnak azon észlelóse pedig, miszerint a más országokban fennálló dohányadók ezen jövedelmet távolról sem képesek pótolni, és azoknak nagyobb mérvben alkalmazása egyrószről az ország dohánytermelésére, valamint a dohányiparra is károsan hatna, másrészt pedig sokkal zaklatóbb ós költségesebb ellenőrzést tenne szükségessé, mint a dóhányjövedéknek jelen alakjában való kezelése, miután végre a különnemű dohányadók behozatala sok költséges berendezést tenne szükségessé, melyek annál kevesbbé lennének indokolhatók, minthogy ezektől kielégítő eredmény sehogy sem várható: az egyedáruság eltörlése ós az ebből származó kincstári bevételeknek más utón ós módon leendő pótlása órdemóben eddig felmerült javaslatok, életrevalóknak ós keresztül vihetőknek nem bizonyultak. Mindezeknél fogva a bemutatott törvényjavaslatban a dóhányjövedéknek az eddigi elvek alapján fentartása vétetett ugyan czélba, oly módosításokkal azonban, melyek 1. a dohánymüvelós tökéletesbitósét, valamint a dohánytermelésnek szélesebb ós több körökben meghonosítását, a kivitelre termelőknek saját terményüknek szabadabb kezelését, végre a kivitel könnyítését czólozzák, ós leginkább arra számitvák, hogy azon esetre, ha egyszer a dohányjövedók jövedelme nélkülözhető vagy más megfelelő kutforrás által pótolható leend, s a törvényhozás ennek folytán a dohányjövedók eltörlését elhatározandja, ezen rendszabály a magyar dohánytermelést, s a magyar dohánykivitelt már oly helyzetben találja, hogy általa a magyar dohánytermelés meg ne zavartassák, hogy a jövedék fölhagyása ne a külföldi piaezokon teendő hódítás reményében, hanem annak tudatában történhessék, hogy ama hódítás már bekövetkezett. 2. hogy a keletkező dohányjövedéki törvény hatálya alatt is mind a dohányengedólyek adása-