Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.
Irományszámok - 1869-1152. Törvényjavaslat a buda-pesti indóházakat összekötő vasut létesitése tárgyában
1152. SZÁM. 16 vasutépitészeti igazgatóság, m. kir. államvasutak üzletigazgatósága, cs. kir. szab. államvasút, cs. kir. déli ós cs. kir. tiszai vasuttársulatok képviselőiből álló enquóte november hó 26-án pedig a fővárosi közmunkák tanácsa képviselői előterjesztvén, azokat nézeteik nyilvánítására felszólitá. Az 1-ső tárgyalás G-orove István volt minister ur elnöklete alatt tartatván meg a következő eredményre jutott: a) Mindenekelőtt egyhangúlag elismertetett, hogy a Duna két partján létező vasutak illetve pályaudvaraiknak összeköttetése évek óta minden körökben annyira megvitattatott, — elvileg annyira világos •— létesítésének szüksége pedig annyira érezhető, hogy általánosságban e tárgyhoz szólani felesleges. b) azon kérdésre, váljon egész vagy rószvonatok kicserélésére szükséges-e egy rendezési pályaudvar létesítése ? az enquéte hosszas beható vitatás után igennel felelt. Ezen vitára a cs. kir. szab. államvasút egyik képviselőjének ellenvéleménye szolgáltatott okot, mely a nevezett társulat érdekeinek vélt koczkáztatásán és azon kívánságán alapult, hogy a tervezett öszszekötő vasút helyett, csupán a cs. kir. szab. államvasutak pályaudvara kötessék össze a Margit-szigeten és Buda városon át a cs. kir. déli vasút budai pályaudvarával. E nézet azonban, minthogy általa minden meglevő, vagy létesítendő vasút csak a nevezett vasúton, illetve annak pályaudvarán át lenne a tulpartiakkal összeköthető, mint oly külön érdek kifolyása, mely a többiek és az ország érdekeit koczkáztathatná, elvettetett. c) A közraktárak, dock-ok és silos-ok tekintetéből, — a nélkül hogy az enquóte ezek elhelyezése részleteinek tárgyalásába bocsátkozott volna, — a tervezetet megfelelőnek ismerte, minthogy ugy a belterületen mint a Duna mentében létesítendő ilyetén épületeknek egyszerű és közvetlen összeköttetését csekély költséggel lehetsógesiti. d) Központi teher- ós szemólypálya-udvarok létesítése, mivel szüksége fenn nem forog, s ily szükséglet a közel jövőben előreláthatólag nem is fog mutatkozni, nem találtatott időszerűnek. A fővárosi közmunkák tanácsa a tervezetnek vasutüzleti részére nem kívánt kiterjeszkedni, hanem azon óhajtását fejezi ki, hogy: a) a személypályaudvarnak a m. kir. államvasutak jelen pályaudvarától való elválasztása ugy eszközöltessék, hogy az a város központjához lehetőleg közel legyen ; b) a vasút körül létező ós létesítendő telepeknek szárnyvonalokkal egyenes összeköttetése lehetségesittessók ; c) minden metszett kisebb ós nagyobb utcza ós ut viaducttal hidaltassék át, ugy, hogy azokon a forgalom semmi akadályt ne szenvedjen. Ezen tárgyalások után s azok alapján a ministerium, a nyilvánult nézetek ós kívánalmak lehető szemmeltartásával részletesen kidolgoztatá tervezeteit, s azokat ugy a főváros közönsége, valamint a közmunkák tanácsával közölvén, — az igy elért eredményt a mellékelt tervezetek- ós költségvetésekben van szerencséje a törvényhozásnak bemutatni. Az összekötő vasút helyzete. A tervezet szerint az összekötő vasút vonala egy rendezési pályaudvarban kezdődnék, mely a kerepesi ut ós cs. kir. szab. államvasutnak kőbányai állomása közt a nevezett vasút vágányaihoz egyenkőzüleg s azoknak közvetlen szomszédságában feküdnék. E pályaudvarból kiindulva a vonal a m. kir. államvasutak töltó ót áthatolja ós onnét délfelé elhajolván, a kőbányai belső sertés-szállások nyugoti szólón halad, a régi sertés-szállásokat északi oldalukon érinti, az épülőben lévő vágóhidtól délre marad, a Dunát pedig ugy metszi, hogy a szabályozandó meder irányára függélyes lóvén, a budai partot a nádorkert mellett érje, Budán a nádorkert mellől a fehérvári útra csaknem függélyes irányban vonul tova, a gyógyforrásoktól északra halad, s végre egy görbülettel ugy szakad a déli vasutba, hogy a beszakadási pont és alagút között 450 öluyi hosszúságú tér maradván, ott szükség (Setén kényelmei, kitérő hely alakulhasson.
