Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.

Irományszámok - 1869-1152. Törvényjavaslat a buda-pesti indóházakat összekötő vasut létesitése tárgyában

14 1151-1152. SZÁM. visszahatása mér mintegy 300 öl távolságban végképen el fog enyészni, ós igy Kis-Sink községre nézve előnyösebbó válni. 4. A kis-sinkiek azon állítása, hogy a ö csatorna létesülőse esetére a patak legnagyobb vizárja a talált vízállás fölött 15'-ra fogna emelkedni s ekkor nemcsak a rétséget, hanem magát a községet is még jobban, mint eddig pusztítani, — téves, mert ezen vizármagasság csak a patak jelenlegi szerfölötti rendetlensége mellett volt lehetséges, s i^en természetes, hogy az, a már rendesebb irányú O csatornánál annyira semmi esetre sem emelkedhetik, s még sokkal alább fog leszállani az EDE alatti csatornánál, melynek végpontja a fönntebbiek szerint 4 lábnál is mélyebb, esése háromszorta nagyobb mint a © csatornáé, továbbá alsó árdagálya jelentéktelen, egyesülése pedig az Olttal egyenes irányú s minden megtörés nélküli. 5. Mivel a C csatorna az ölti hidat, s annak költséges vódmüveit, ugyszinte a folyó öblös balpartját s az arra vezető szeben-brassói országutat szakadatlanul veszélyeztetné, s magát az anyafolyó medrét is besankolva, a legrosszabb ós legelfájultabb karba helyezné : holott ellenben az EDE csatorna, kérdéses patakot as ölti hídon fölüli folyószakaszról a hidon alulira, és pedig ettől igen távol, jelesen 500 ölre esőre elvezetve, mind ezen folytonosan fenyegető veszélyeknek s örökös pusztításoknak egyszer mindenkorra vógetvetne. ( > Miután tehát ezen imént elősorolt érvekkel egyszersmind a kis-sinkiek által az 1868. év

1 július hó 26-án jegyzőkönyvben 1., 2., 3., 4., 5., 6. ós 7. pontokban ezen EDE csatornavonal ellen fölhozott aggályok megczáfoltattak, valamint a 0 csatornavonalnak teljes czólszerütlensóge indokolva kimutattatott : ennélfogva a vojlaíak által szorgalmazott EDE alatti vonal szerinti szabályozása nemcsak Vojla, hanem egyszersmind maga,, az az ellen vonakodó Kis-Sink község, jól fölfogott érdekében engedélyezendő lenne, a mennyiben ezen szabályozás által az országúti közlekedést előmozdító ölti hídnak biztossága, ugy nem különben a két ellenfeles község rétjeinek az árvíztől való megmentése eléretnék. Az ezen szabályozási ós kisajátítási engedélyre vonatkozó törvényjavaslatot, melynek indokolásául egyúttal jelen előterjesztésem szolgálván, van szerencsém -,|. alatt bemutatni. Pesten, 1871. november havában. Tisza Lajos s. k. 1152. szám. Törvényjavaslat a buda-pesti indóházakat összekötő vasút létesítése tárgyában. i. §. A Buda-Pesten létező vasúti indóházak összekötése czóljából egy gőzmozdonyu vasútnak ós az e vasút számára szükséges Dunahidnak, nemkülönben egy rendezési ós egy szemólyfelvóteli pályaudvarnak, a bemutatott tervek szerint államköltségen leendő ópitóse elrendeltetik. , 2. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy az e czólra szükséges 8.920,000 o. é. forintnyi költ-