Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1098. Pap József és Buttyán László törvényjavaslata Kővárvidékén Nagy-Somkuton egy kir. törvényszék felállitásáról
88 1098. SZÁM. Melléklet a 1098. sz. rományhoz. Indokok. Kővárvidóke a legrégibb időktől fogva önálló törvényhatóság lóvén, mint partiumbeli megye a. reincorporatio után is önálló politikai ós törvénykezési autonómiája fentartatott; az osztó igazság, méltányosság és a históriai jog azt követeli, hogy valamint a hason terjedelmű és népességű Zaránd és Kraszua partiumbeli, mint nemkülönben több hason magyarhoni megyék u. m. Ugocsa, Esztergom, Turócz és Torna teiületón és keheiében kir. törvényszók állíttatott, ugy Kővárvidóke is rószesittessék az igazságszolgáltatás ezen az élet ós vagyon őrének századok óta kehelében kegyelettel élvezett jótéteményében; mert a haza alkotmányához ós integritásához mindig hűséggel és ragaszkodással viseltetett, készséggel rótta le polgári kötelességeit, szolgáltatta ki vér- és pónzadóját, viselte a közterheket, nincs tehát alapos ok arra, hogy egyedül Kővárvidéke tótessék kivételes állapotba, a szoros értelemben vett magyarországi megyék, kerületek ós vidékek közül, már pedig kivételes állapotba tétetett akkor, midőn egyedül kebelébe nem állíttatott kir. törvényszék, pedig: Kővárvidéke a közel múltban a kormánytól egy részben nyert segély mellett önerején egy a jelea kor kívánalmainak megfelelő diszes, több százezer forint értékű a törvényszék irodai ós fegyenczek befogadására elég alkalmas megyeházat, milyen kevés van a hazában — épített, ós igy az állampénztárra — a területén kir. törvényszék felállításával — semmi költség nem nehezedne, ellenkezőleg Kővárvidókóre azon káros következmény is beállhatna, hogy miután azon hely, melyen a megyeháza épült, Nagy-Somkut mezővárosa által csak azon feltétel alatt adományoztatott, miszerint azon épületbe a vidék .közigazgatási és törvénykezési autonómiáját gyakorolja, ellenesetben az épület tulajdoni joga szálljon át a városra; — a vidék népe a mellett, hogy távol helyre kény tel enittetnók sok költséggel eljárni peres ügyeiben, annyi áldozattal tett építkezéseit elveszítené, erkölcsileg ós anyagilag is meg lenne büntetve, ós jövőre tartózkodna közczólokra adományozni, mi csak előrehaladásunkat gátolná. Nagybánya, hová Kővárvidóke mint kir. törvényszékhez beosztatik, épen a kerület szélén fekszik, hova vidékünk legnagyobb részéből a perlekedő feleknek 8—9 mórtföldet kellene tenni gyalog vagy tengelyen sok költséggl és fáradsággal. Kővárvidéke népessége 52 ezer lélek, terjedelme 19 D mértföld, 1868. évben a polgári fenyítő ós telekkönyvi ügyek száma tesz 5083-at, ezenkívül a számos úrbéri és az arányositási per, holott a Nagy-Bánya város lakossága, terjedelme és ügyforgalma sokkal kisebb. Vidékünk lakossága a szoros értelemben vett földmives birtokos osztályhoz tartozik ós mint ilyenek leginkább birtokperei lóvén, azokat csak a társas illetőleg birtokbiróság előtt intézheti el. Az igazságkiszolgáltatás főkellékei az olcsóság, gyorsaság és könnyű hozzáférhetőség lóvén, a törvényhozást ezen költséges uj szervezés keresztülvitelének elrendelésére a most emiitett okok indították, mi reánk nézve épen az ellenkezőt idézi elő, törvényszékünknek Nagy-Somkutról, a megye szókhelyéről, vidékünk közepéről Nagy-Bányára lett beosztása által. Minthogy pedig a magas kormány a 102 törvényszékre nyert felhatalmazása folytán a felosztást megtette, — Kővárvidóke igazságos és móltányos követelésének minden nehézség nélkül csak ugy lehet eleget tenni, ha a törvényhozás a magas kormánynak pótfelhatalmazást adand Kővárvidék területón egy kir. törvényszék felállítására.
