Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1094. Török Sándor határozat javaslata, a kisebb szőlőbirtokosok adóhátralékainak részletekbeni lefizetésének megengedése és az adó-executió megszüntetése iránt - 1869-1095. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság jelentése a 30.000,000 ezüst forint névértékü államkölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyában
1095, SZ^M. 81 a jövő évi deficit fedezésére, hanem azon rendkívüli befektetések költségeinek fedezésére fog szolgálni, a melyeknek kölesön általi eszközlése — a mint ez a fiumei kikötő építésére nézve áll — részben törvény által van már kimondva, vagy a melyek mint . az államvasutak építési költségei eddig sem a közjövedelmekből, hanem azon kölcsönalapból utalványoztattak, a mely egy magában már az 1872-ik évben sem képes többé az ópités alatt levő államvasutak építési költségeit fedezni. A központi bizottság annál is inkább elfogadta e részben is a pénzügyi bizottság által előterjesztett véleményt, mert az ezen törvényjavaslat alapján felveendő kölcsön befolyásának idejekor nagy részben előáll már azon szükség, melynek fedezésére az szolgálni fog. A központi bizottság ez okokból teljesen egyetértve az állandó pénzügyi jelentésében előadottakkal ezeknek és a pénzügyi minister indokolásának alapján elfogadta ezen javaslatot ós azt elfogadás végett a t. képviselőháznak is ajánlja. A részletes tárgyalásnak alapjául a központi bizottság a pénzügyi bizottság által módosított szerkezetet ajánlja. A 2-ik §-ban azon módosítást javasolja, hogy „névértékű" helyett tétessék „névértékig." A 3-ik §-ban e szótól kezdve „fejében" a szerkezet kihagyása mellett a következő szöveget véli beigtataiidónak : évi öt százalékot fizetend ezüst pénzben félévi utólagos részletekben. A bizottság •/• a ^ a ^ idezárva bemutatja a IV. osztály előadója által előterjesztett különvéleményt. Kelt Pesten, 1871-ik évi september 21-ón. Széli Kálmán s. k. . a központi bizottság előadója. Melléklet a 1095. számú irományhoz. A képviselőház IV. osztályának •'különvéleménye' „az államkölcsön létesítéséről" czimü törvényjavaslat tárgyában. A képviselőház IV-ik osztálya követte ezen törvényjavaslat tárgyalásnál az állandó p. ü. bizottság eljárását, s mindenekelőtt azon kérdés eldöntésébe bocsátkozott, váljon lehetséges, illetőleg szükséges-e ezen államkölcsönnek ügyét az 1872-ik évi áll amköltsóg vetés tárgyalása előtt tanácskozás alá venni? — s e kérdésre a p. ü, bizottság nézetével ellenkezőleg nemmel válaszolt, sőt elég és oly fontosaknak találta azon indokokat, melyek e kérdés eldöntésénél vezették, hogy azon esetre, ha a ház központi bizottsága a p. ü. bizottság véleményével egybehangzólag már most ajánlaná a törvényjavaslatot elfogadás végett a t. háznak, — elhatározta, hogy ellenkező nézetének különvéleményben adjon kifejezést. A IV-ik osztály véleménye szerint általában csak akkor helyes valamely kölcsönnek megszavazása, hogyh a azt a következő évi állami költségvetés tárgyalása megelőzi s ekként a költségvetés tételeinek megtörtént parlamentáris megállapítása mintegy indokolja. Kivételt e szabály alól csupán oly esetek képezhetnek, melyekben sürgős, rendkívüli ós meghatározott czélokra, előre nem látott körülmények folytán kell valaKÉPVH. lEOMiNYt 1869/72. XI. 11
