Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1145. Pauliny Tóth Vilmos 8 rendbeli törvényjavaslata, Magyarország anyagi fejlődésének előmozditásáról
436 1145. SZÁM. szállítása 42—45 kr. Fiúméba 50—53 kr mázsánként. A dóssaknai sóbányából az odessa-brünni pályán Szakolczára 60 mtfldnyi távolba szállítva a szállítás 30 krba kerülne. Mindéhez a só árának megállapításához az előállítási költségek 20—30 krral mázsánkónt hozzá volnának vetendők. Tehát Magyarország legtávolabbi vasúti pontjain a kincstárnak egy mázsa sója egybevetve az előállítási, szállítási és kezelési költségeket, nem kerülne többjébe, mint 80 krba mázsánkónt. E szerint az ország legtávolabb vidékén is az államnak mázsánkónt 2 frtnyi vagyis 200°/ 0-ayi egyedárusági nyeresége volna. A sónak átlagos előállítása a szt. István koronához tartozó tartományok valamennyi főtőzsdójón mázsánkint alig tenne többet 50—60 krnál; s igy tiszta nyeresógkópen só-adó fejében 2 4 /io—2 5 /j 0 fr* folyik mázsánkónt az állami pénztárba. A só bécsi mázsájának árát három írttal véve, pénzviszonyaink mellett viszonyítva Német- és Francziaországhoz, nem érintve Belgiumot ós Angliát, még drágának volna mondható ugyan, de a só megadóztatása kevésbbó abnormis és terhelő, s a népesség egészségi tekinteteire nem oly káros befolyású, mint jelenleg. A só mindenki számára könnyen megszerezhető áruként fog jelentkezni, s az államkincstár rövid idő alatt a só-egyedáruságból nyeresógkép hasonlithatlanul többet fog bevételezni, mint eddigelé. B) Mezőgazdasági- s marhas ó. A fenntebbiekben kimutattatott: mily káros s méltánytalan az emberi használatra szükséges sónak tulságoa megadóztatása, mely fokozatokat, mint a dohány-egyedáruság nem ismer, s a só-adótól magát elvonót egészségében megkárosítja, s az által magát az államot is érzékenyen sújtja; kimutattatott, hogy mindezen okokból a só-adó a nyugati államokban vagy végkép mellőztessék, vagy pedig lehetőleg a szegény osztályok tekintetbe vételével mérsékeltessék. A baromtenyésztésre és mezőgazdaságra szükséges só megadóztatása mint az észszeres mezei-gazdászat elveinek merev ellentéte, általán ós feltótlenül elvetendő. A mezei-gazdasághoz szükséges só minden adótól felmentve szabadon adassék el. A nyugati államoknak ezen intézkedése igen is okadatolt. Vegyészeti alaptanokon sarkaló mezei gazdászat oda utal, hogy a talajba, miszerint termő ereje megujittassék és emeltessék, különféle trágyázási sók adassanak. A modern, fényes sikert tanúsító barom-tenyésztés arra tanit, mennyi sót kell minden darab marhának, hogy ép, erős s lehetőleg kiképezett legyen, naponta kapnia. A trágyázási- ós marha-sónak megadóztatása által, tehát a mezei gazdának annak mennél kiterjedtebb használatát megnehezíteni, vagy pedig a só magas ára által annak használatától elijeszteni, s igy előre útját szegni, hogy földjét ne javítsa, hogy az ország ép, erős marha-állományt ne neveljen: mit ér el ezzel a status ? A látszólag magasabb összegek beváltása sem kötné-e le a talajnak termékenységét, s nem maradna-e a marha-tenyésztés jelen ügyefogyott helyzetében ? Mit használ az államnak a föld belsejében haszonvótlenül heverő só ? vagy pedig micsoda nyeresége volna a fejletlen mezei gazdászatnak silány marha-tenyésztés mellett földben fekvő természeti kincséből ? Ezen mezőgazdasági tekintetekből Francziaország minden kerületében, melyben pénzügyi hatóság találtatik, a mezei gazdasághoz szükséges marha- és trágyázási-sót a lakosság szabad rendelkezésére bocsátotta. Ott a só a mezei gazdának minden adótól szabadon az állam előállítása árán adatik : csupán csak a pénzügyi közeg jelenlétében az előirt a vevő által fizetendő anyaggal emberi élvezetre használhatlannak tenni, szóval denaturizálni. Ezen denaturizálás által a földmives az államtól olcsó s mezőgazdasági ós baromtenyésztési czóljaira alkalmas sót nyer, mert ő csak azt vegyitteti hozzá, és pedig saját választása szerint, a mi marhájának nem árt s a mit termékesitendő talaja a nélkül is szükségei. A mezei gazdaság számára szánt só adómentes kiadatása, iránt szóló franczia törvény a só denaturizálása felett kiadott következő ministeri rendelet mellett bocsáttatott közre: Eljárási módok, a só baromtenyósztósi, trágyázási s mezőgazdasági czólokra való denaturizálásához. 1000 kilogramm sónak (20 vámmázsa) denaturizálásához az érdekeltek választásához képest fordíttathatnak :
