Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1126. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyminister 1872-ik évi költségvetése tárgyában

1126. SZÁM. 289 • d) Személyes kereseti adó. 1872-ik évi előirányzat 7.721,700 fit 1871-ik „ „ 7.515,000 „ többlet. 206,700 „ 1869-ik évre előirányozva 7.415.000 frt „ eredmény 7.105,000 „ 1870-ik „ előirányzat 7.306,000 ,, eredmény 7.878.067 „ (az eredmény 459,167 frttal kedvezőbb, miután 112,900 frt a hátralékok lerovására esik. Az 1872-ik évi előirányzat tehát 156,367 frttal kisebb azon összegnél, mely 1870-ben személyes kereseti adó czimen befolyt ós igy teljes biztossággal előirányozható. Késedelmi kamatok. 1872-re . . . . . . 1.423,200 frt 1871-re . . . . ... 820,000 „ Az 1870-ik évi zárszámadások igazolják ezen összeget, miután 1.425,712 frt folyt be a késedelmi kamatok fejében. Az egyenes adóknak 30% illetőleg 9% a földtehermeutesitési járulók fedezésére levén a törvény által kijelölve: az előirányzatnak 9°/

0 a földadónál ós 30% a ház, jövedelem- ós személyes kereseti adónál a hitelmüveleti előirányzat illető fejezete alá lesz felveendő. • A pénzügyminister az 1870. XLII. tczikk 90. §-a alapján az egyenes adókból a köztörvényhatóságok házi pénztárainak alapjára 4.145,749 frtot levont. A bizottság a ministerium által bemutatott törvényjavaslat tárgyában előterjesztendő jelentésében fogja erre nézve véleményét előadni. Addig is a nélkül, hogy ez által a kérdésnek ez irányban eldöntésére nézve véleményt mondana, az egyenes adók összegéből az 1870-ik óvi XLII-ik t-czikk 90 §-a értelmében a bizottság a költségvetés összeállításában 4.145,749 frtot levonásba hozott és igy összesen 57,521,544 frtot vett fel a földtehermentesitósi járulókkal együtt. Adóbehajtási illeték ezimón 1872-ben a bevételek között a pénzügyminister azon okból nem irányozta elő a kiadások között felvett 208,000 frtot, mert az indokolás szerint egy külön számadás mellett kezelendő adóbehajtási alap létesítését tartja szükségesnek, oly czélból, hogy az adónak végrehajtás utjáni beszedése fenn ne akadjon, a mi megtörténhetnék ilyen alap nélkül akkor, ha az adóbehajtási illetékek ezimón megszavazott hitel kimerittetik, A bizottság nem látja feltétlen szükségét annak, hogy külön adóbehajtási alap létesíttessék ós nem osztja a pénzügyminister indokolásában kifejezett aggodalmat sem. mert az adóbehajtási illeték czimén tett kiadást természeténél fogva nem tekintheti olyannak, mely előre meg lenne állapitható. Az 1870. óvi t.czikk által százalékokban meghatározott adóbehajtási illeték mennyisége az előforduló adóvégrehajtások mennyiségétől függ, a végrehajtás utján beszedendő adó összegét pedig előre meghatározni lehetetlen, azért a bizottság nézete szerint egy bizonyos összeg lesz mint átfutó tétel a kiadások ós bevételek közé felveendő, magától értetvén az, hogy ha többet kell kiadni, az előirányzott összeg akadályul erre nem szolgálhat, mert viszont, ép annyival több jön ismét a bevételbe is. Miután az 1871-ik évben 208,000 frt van e czélra felvéve és majd csak az 1871-ik évi zárszámadások adhatnak nagyobb tájékozást az előirányzandó összegre nózve, a bizottság ugyanezen összegnek felvételét ajánlja a képviselőháznak mind a bevételbe, mind a kiadásba. E szerint 57.729,544 frt lesz egyenes adók ezimón a fedezetbe felveendő. KÉPVH. IROMÁNY 1869/72. XI. 37