Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1118. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1872-ik évi államköltségvetés tárgyában
214 1118. SZÍM. szükséggel állott szemközt, a pénzügyi szempontot helyezte előtérbe és arra törekedett, hogy a rendes bevételek és kiadások közti súlyegyen helyreállitásáhos az előirányzatot minél közelebb hozza. Az administrationalis költségek egyes tételeinél több törlést hoz a bizottság javaslatba ; a fizetés felemeléseket csak kivételesen és csak ott szavazta meg, a hol azt egyes fontos okok elkerülhetlenül megkövetelték, mindazon kiadásokat, a melyiknek elhalasztását, vagy megtagadását káros következmények nélkül lehetségesnek tartotta, az előirányzatból törölte. Ezen alapokon törtónt átvizsgálás eredménye az, hogy a rendes kiadások annak beszámításával, hogy a határőrvidóki átmeneti kiadásokra igényelt 1.607,500 frt a rendes kiadások közül a rendkívülibe és viszont 990.077 frt az államvasutak hiánya, a rendkívüli kiadások közül a rendes szükségletbe helyeztetett át, a rendes kiadások 2,041,326 fttal mérsékelteitek, a rendes bevételek 120,846 fttal emeltettek. a hiány 2.699,277 ftra szállíttatott le. A rendkívüli kiadások összege 75.530,348 fttal irányoztatott elő. Az 1871-ik évihez képest 56.812,106 fthoz 18,658,242 frttal több; a rendkívüli szükséglet emelkedésének legfőbb okát a nagyobbmórvű vasúti építkezések által okozott nagy kiadásokat már fenntebb érintette a bizottság, valamint kiemelte azt is, hogy az 1872-ik évi költségvetés nagy hiányát a kamatbiztosítási összegeken felül épen ezek okozzák. A vasutópitkezós költségei csak kölcsönből fedezhetők mint eddig is törtónt. Nem is lehet a beruházások ezen nemére igényelt összegeket más, habár rendkívüli természettel biró bevételi forrásokból meríteni. Ezen czélból határozta el a törvényhozás az uj kölcsönnek felvételét, ezen kölcsönből véli a bizottság is vasúti épitós költségeit fedezendőknek. A közmunkaminister tárczáját terhelő ilynemű költségek a gömöri vasutakra előirányzott 1.000,000 és a Ferencz-csatornára felvett 500,000 frttal együtt, melyeket a |iónzügyminister előirányzata tartalmaz, összesen a pénzügyi bizottság ajánlata szerint a függőben hagyott tótelekkel 39,537,425 frtra rúgnak, ebből fedezve van vasúti kölcsön és gömöri záloglevelek által 19,589,166 frt, a hiányzó 19.944,259 frt lenne a 30 millió kölcsönből fedezve. A rendkívüli kiadások egy másik részét a 9,000,009 frtra menő vasúti kamat biztosítás képezi, melyre 1871-ben csak 5,500,000 irányoztatott elő. A vasúti kamatbiztositás még 1871-ben is teljesen ingó államvagyon órtékesitósóből fedeztetett. 187á-re az ingó államvagyon értékesítéseiből 2.000,000 frt van felvéve tehát 7.000,000 írt más módon lenne előállítandó. A fedezésnek azon módja, mely eddig követtetett, 1872-re is lehetséges lenne, miután az állam annyi ingó államvagyonnal rendelkezik még, a mennyi e nagy költség fedezésre elég lenne, ha a pónzügyminister és vele' egyetértve a bizottság, a még meglevő ingó államvagyon értékesítésénél czélszerübbnek nem látná függő adósságnak létesítését. Ezen kiadásnak a bizottság által javaslatba hozott fedezési módja activák alapján teendő előlegezési hitelmüvelet lenne. Az állam rendes jövedelmei ép ugy, a mint a vasutak építését meg nem bírják, nem bírják meg egyelőre legalább a kamatbiztositást sem. Ezen kiadások különben nem képeznek inproductiv költséget, sőt nem is képeznek értékfogyasztást, mert a kamatbiztositás alapján kiadott összegek mind megannyi előleget bizonytalan időre bár kiadott, de oly kétségtelen államkövetelóseket képviselnek, melyek egyszer a vasutak jövedelmezőségének idejében mindenesetre 4°/o-al visszatérülnek, a mint visszatérültek már a tiszai vasútnak adott előlegek is. És azért teljesen indokoltnak látszik a bizottság előtt, ha a jelennek ezen nagy terhét megosztja és viselni segiti azon jövő, mely nemcsák leginkább fogja érezni a kifejlett vasúti hálósat jótéteményeit és anyagi gyarapodása és az általános jövedelmek emelkedése által is a jelen pillanatnál sokkal jobban élvezendi a
