Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről

176 1114. SZÁM. nem történhetnék meg, ha a belső szervezet a törvény 64. §-ában elősorolt valamennyi ágainak berendezése iránt előbb a három város küldöttei, azután a közgyűlések tanácskozni, azután a külön átalkotandó szabályrendeleteket, a belügyminister jóváhagyása alá terjeszteni, s ezt bevárni kénytelen volnának, hogy mindezek után egy ujabb körgjfllés a szervezet tényleges életbeióptetósóhoz láthasson. A törvényjavaslat következő §-a, mely az évi költségelőirányzat és a zárszámadás elkészítése körüli eljárást szabja meg, az 1870. XLII. t. ez. 14. §-ával ugyanazonos, csakhogy az általános elhatározások sorából ide, hol a közgyűlés teendői részletesen soroltatnak elő, a fővárosi viszonyokra alkalmazott szövegezésben vétetett át. Annak kikötése, hogy az önkormányzat körébe tartozó fontosabb kérdések, jelesül uj adók behozatala, létezők felemelése, vagy megszüntetése, 10,000 frtnyi értéket meghaladó elidegenítés és kölesönfölvótele iránti elhatározásoknál a bizottsági tagok egy negyedrésze, tehát 100 tag legyen jelen, ós e határozatok a jelen lévők két harmadának szótöbbségével hozassanak, egyrészt a községi törvény hasonló rendelkezése alapján, másrészt pedig a főváros pénzügyi érdekeinek minden rögtönzések következményeitől megóvhatása czóljából vétetett föl a következő §-ba. Az ezek után következő négy szakasz, mely a városi ügyek főbb ágazatai körében a bizottság kebeléből alakítandó külön szakbizottmányokról rendelkezik, röviden indokolja e szakbizottmányok szükségességét és megszabja ezek hatáskörét. Ezeknek a törvénybe felvétele mellett az 1848. XXIII. t. ez. 28. §-ának hasonnemü rendelkezése, de különösen a közérdek azon követelménye szól, hogy a sokfelé elágazó fővárosi összes ügykezelés szabatossága és czélszerü ellátása minden időre biztosíttassák, mi csak a szakbizottmányok eddig is üdvösnek bizonyult előzetes ós kötelességszerű közreműködése által érhető el. Nehogy azonban ezen intézkedés a törvényhatósági jogok bárminemű usurpatiójára vezessen, szükséges volt kijelenteni, hogy a szakbizottmányok: a) csak véleményező hatáskörrel, bírnak, b) hogy jelentéseiket a közgyűléshez a tanács terjeszti elő, mely utóbbi intézkedés a már fenntemlitett ugyanezen fejezetbeli 47. §. természetszerű folyománya. A főispán és törvényhatósági közegek, hatáskörét tárgyazó V. fejezetnek a főispánról ós a polgármesterről szóló részébe az 1870. XLII. t. ez. IV. fejezete ide vonatkozó minden rendelkezései változatlanul vétettek át, csupán a polgármester hatásköre toldatott meg a törvényjavaslat 58. §-ában foglalt a), b), c) pontokkal, melyek közül az a) pont azon oknál fogva vétetett föl, mert az 1870. XVI. t. czikkben azon közegről, mely a karhatalom elrendelésére a városokban hivatva van, említés nincs, a fővárosban pedig a karhatalom igénybevételének esetei gyakrabban fordulnak elő, mint másutt, a b) pont a pénztári utalványozásoknak naponta előforduló sokasága által indokoltatik, különben az ügymenet igen megakasztatnók, ha minden jövőre még inkább felszaporodandó utalványozásnak tanácsülésből kellene kibocsáttatnia, mi eddig is sok tekintetben hátrányosnak bizonyult, a c) pont, mely a polgármesternek évi jelentés bemutatását teszi kötelességévé, a fővárosi enquéte bizottság javaslata folytán, mint sok tekintetben czélszerünek bizonyult intézkedés vétetett föl. Az 59. §-tól egész a 65-ig következő §§-ok a fővárosi tanács szervezetét és működési körét jelölik meg. Minél nagyobb mérveket öltendnek a fővárosi törvényhatóság önkormányzati és közigazgatási öszszes teendői, ós minél nagyobb a föladat, mely a teendőknek részint előkószitését, részint pedig végrehajtását, illetőleg az egységes főváros tanácsának jutni fog; annál szükségesebbnek látszott ennek szervezetét ós hatáskörét itt pontosan meghatározni, és azt oly működésre képesíteni, mely által különösen az állami ós a törvényhatósági élet nélkülözhetlen kelléke; a szabatos ós gyors végrehajtás, mely ugy az állami öszszes igazgatást, mint a szorosan vett városi ügyeke; illetőleg egészen a tanács kezeibe van letéve, lehetőkép biztosittassók. Röviden elősorolva a fennt idézett §§-ok tartalmát, ezeknek elseje az 59-ik megemlítvén a tanács