Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről

1114. SZÁM. 169 azoknak egész terjedelmükben ismétlése, mi által az átalánosokon kivül különben is sok más rendelkezése­ket tartalmazó törvényjavaslat igen terjedelmessé vált volna. A fenntebbiekból kifolyólag ezen indokolás a törvényjavaslat csupán azon részeire szorítkozik, melyek az 1870. XLII. t. czikkben vagy nem foglaltatnak vagy a melyekben ugyan e törvény rendelke­zései, a fővárosra nézve módositandóknak találtattak. Sorra véve most a törvényjavaslat szakaszait. Az 1-sö és 2-ik §. Buda és Pest városok egyesítéséről, ezeknek Budapest főváros elnevezéssel egy törvényhatosággá alakításáról ós arról is rendelkezik, hogy Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget a fővárossal egyesittetvón, a főváros hatósága alá helyeztessék. Indokolás. Azen eszme, hogy Buda-Pest egyesittessék, ós a két város együtt képezze az ország fővárosát, már egy negyed századnál több idő óta foglalkodtatja a közvéleményt. Az 1848. évi törvényhozás, mely a magyar kormány székhelyéül Budapestet tűzte ki, a két várost egynek ós ugy szólva elvileg az ország együttes fővárosának mondotta ki. Az alkotmány helyreállítása, mely Budapestet tényleg a magyar állam fővárosává ós igy szellemi ós anyagi érdekeinek központjává emeló, a két város érdekközössége, mely a társadalmi téren mindannyi­szor ösztönszerűleg nyilatkozott, ós a hatóságok öszhangzatos eljárását oly sok esetben vonta maga után, végre az 1865/8. évi ós most ülésező törvényhozás több nemű intézkedései mindinkább megvalósiták az egyesítés eszméjét, ós pedig a kormányzat nemcsak azon ágaiban, hol az államhatalom önállólag rendel­kezhetett, hanem olyaknál is, melyek a törvényhatóság önkormányzati körébe esnek. így például a közadók, különösen pedig ezek közvetett része kezelésénél, a népnevelés ügyében, végre a fővárosi közmunkáknál, a törvény ugy a kormányzatra, mint a törvényhatósági közreműködésre nézve az egységet ós közösséget mondotta ki. A fővárosi rendőrségre nézve, mely eddig a két város törvényhatósági hatásköréhez tartozott, jelen szervezetében elégtelennek ós merőben tarthatlannak bizonyult, elodázhatlan követelmény gyanánt jelentkezik, hogy az a két város és környéke területén egységesen és az állam kezelése alatt szerveztessék, mire nézve a képviselőház elé legközelebb törvényjavaslat fog terjesztetni. Végre a bíróságoknak a törvény által elrendelt, s ép folyamatban levő állami szervezése által ismét egy közfal bontatott le, mely a testvérvárost eddig egymástól elválasztá, mert a két törvényhatóság kebelében, és ennek alkatrészét eddig képezett külön bíráskodás sem álland többé az egységes szervezkedés és összeolvadás útjában. Ezek után joggal azt mondhatni, hogy az állami és törvényhatósági összes működés körében egyedül a szorosan vett közigazgatás az, mely a testvérvárosokban elkülönítve kezeltetik. Hogy a két város ezentúl közigazgatási tekintetben is egy legyen, hogy Magyarország számára lehetőleg erős és egységesen szervszett főváros és a magyar államhoz méltó központ alkottassék : ezen óhajtás a fővárosi enqúéte bizottság előterjesztéseiben öszhangzó, ós igen határozott kife­zósre talált. Az enqüéte bizottság ezen egyhangú elhatározása, azon körülmény továbbá, hogy az összes napi sajtó, mellyel a fővárosi törvényjavaslat közöltetett, s mely azt a közönséggel egész terjedelmében meg­ismertette, az egyesítés eszméjét pártkülönbsóg nélkül a legmelegebben karolta fel; végre azon körülmény, hogy az enqúéte bizottság kebelében készült törvényjavaslat közzététe után sem a napi sajtóban, sem pedig Buda és Pest városok közgyűlésein a fővárosok egyesítése ellen egyetlen hang sem szólalt fel, arra inditák a kormányt, hogy az egyesítést a törvényjavaslatba is felvegye. Ó-Budának ós a Margitszigetnek a fővárossal egyesítése, mely szintén az eaqüóte bizottság által hozatott javaslatba, azon oknál fogva tartatott elfogadandónak : mert Ó-Buda Budával teljesen összeépített várost, a Margitsziget pedig a városi területtől körülvett birtoktestet képez; mindkettő Buda-Pestnek KÉPVH. IROMÍNT. 1869/72. xi. 22

Next

/
Thumbnails
Contents