Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1113. Törvényjavaslat az 1848. V., és az erdélyi 1848. II. törvényczikkelyek módositásáról és pótlásáról
1113. SZÁM. 153 E mód az összeírást, a választási eljárástól egészen elkülönítve oly időre helyezi át, midőn rendszerint nincs' választás. így ezzel egy biztosítékot alkot arra, hogy az összeírás páratlan leend. A névjegyzék elkészültének minden szakában a lehető legnagyobb nyilvánosság s alkalmas határidők hozatván be: az ellenőrködós lényegesen megkönnyítetett. A helytelen felvétel, kitörlés vagy kihagyás ellen, minden választó felszóllalhat, s igy a névjegyzékek helyességének sorsa a választók kezében van letéve. A választói jog meghatározása a curia elibe vihető, melynek határozata végérvényes. Ezzel egyrészt távoltartatnak a párttekintetekből lehető visszaélések, másrészt mód van nyújtva^ hogy a törvény alkalmazásába következetesség s egység hozassék be. A névjegyzék egy évig érvényes. Tagadhatatlan, hogy a körülmények, melyek alapján a jegyzék felvétetett, időközben is történhetik változás. Lehetséges, hogy a ki beíratott időközben elveszti jogosultságát, és más, ki a jegyzékben elő nem fordul, az óv folyamában tesz szert reá. De a folytonos nyilvántartás annyi gyakorlati nehézségbe ütközik, hogy a tervezet némely külföldi törvényhozások példájára czólszerübbnek vélte a kisebb hátrányokat elfogadni egy oly rendszernél, mely különben nagy ós tartós előnyöket biztosit. Ha ennélfogva az időközi változások nem jöhetnek is a jegyzékbe : semmi lényeges akadály nem ellenezte, hogy egyikből a másik jegyzékbe való áttétel időközben is történhessék. Szükségessé teszi ennek megengedését a javaslat azon eke, hogy kiki csak egy névjegyzékben fordulhat elő, és rendszerint azon községébe iktatandó, a melyben rendes lakását tartja. A kiigazítás minden évben külön ívre jegyeztetvén: czólszerünek látszott a halomra növekvő jegyzetek egyszerűsítéséről gondoskodni. Ez történik minden ötödik évi kiigazítás alkalmával, midőn az alapnévjegyzék s az évi kiigazítások egybe foglaltatnak. Fenn említtetett, hogy a fölvétel kérdésének eldöntése végső fokon a curiára bízatott. Az összeíráskor kétségkívül felmerülnek még más hiányok is. Ilyenek a megszabott határidők s formaságok megsértése. E kérdésekben az orvoslat a központi bizottságok, s végső fokban a belügyministert illeti. Elég legyen erre nézve felemlíteni, hogy ezt a dolog természete kívánta meg. Az ily intézkedések szüksége egyes eset szerint ítélendő meg. Némely esetben ugyanazon mulasztás nem bír jelentőséggel, más helyütt a névjegyzék lényegét érinti. Itt tehát oly intézkedésekről van szó, mely az esetek individuális szüksége szerint különböző. És gyakran az intézkedésnek igen gyorsan, órák alatt kell megtörténni. Mindez kiválólag arra utal, hogy az ilynemű panaszok, több külföldi törvényhozás mintájára közigazgatási utón orvosoltassanak. A névjegyzékek minden községről elkülönítve állíttatnak ki. E határozattól csak ott van eltérés, hol egy község több választó kerületet képez. E módot a kiigazítás és a választási eljárás könnyítése egyiránt javasiák. De egyszersmind alapját képezi a jövő fejlődésnek is, midőn majd a községi élet felvirágzása folytán lehető lesz a jegyzékek felvételét s nyilvántartását azokra bizni, kik arra első sorban hivatvák, — a községekre. A szervezetben foglalt választási eljárás, ha nem tért is el mindenben a jelenleg érvényben levőtől, de annak határozatain számos ós lényeges módosítást eszközölt. E részben egészen a felmerült tapasztalatokra támaszkodott. Az általános választások országszerte ugyanazon napokra rendeltetnek. E napokat a belügyminister határozza meg. A választási előkészületek ideje lényegesen megrövidíttetett. Az éjjen át való szavazás meg lett szüntetve s az erre rendelt nappali órák meghatároztalak. — Megváltozott a szavazásnak egy küldöttségnél való öszpontositása az által, hogy minden ezer választóra egy szavazatszedő küldöttség jut, s ezzel kapcsolatban a szavazás tartama két napra szoríttatott. De a leglényegesebb változtatás a szavazás módjában történt, a választások tisztasága, nyugalma, mellözhetlen szükségessé tette: hogy a szavazás képviselőjelöltek szerint elkülönítve történjék. KÉPVH. IEOMÁNY 1869/72. XI. 20
