Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1113. Törvényjavaslat az 1848. V., és az erdélyi 1848. II. törvényczikkelyek módositásáról és pótlásáról

132 1113. SZÁM. 1. §• Választói jog jövőre senkit nem illet egyedül azon alapon, mert az 1848. előtti kiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozik. Kivótelkóp azonban és az 1848. V. t. ez. 1. § ában is kifejezett azon elvnél fogva, hogy az eddig élvezett politikai jogtól senki mfg ne fosztassék, mindazok, kik az 1869-iki országos képviselőválasztások alkalmával a választók közé a régi jogosultság alapján (1848. V. t. ez. 1. §. 2. c) erd. 1848. II. t. CZ» o# S"^ c) és 4. §-?) írattak be, személyökre nézve és óltök fogytáig a választói jog gyakorlatában meghagyatnak. 2. §. Az 1848. V. törvónyezik 2-ik §-a a) pontjának oly községekre, melyek nem sz. k. városok, som rendezett tanácscsal nem bírnak, vonatkozó határozata továbbra alkalmazható nem lóvén, rendeltetik, hogy ily községekben választási joggal bírnak mindazok, kiknek belsőségük ós oly külsőségük van, mely ugy alkatrészeire, mint kiterjedésére legalább annyit tesz, a mennyit az 1836. V. t. ez. 1. §-a alapján készült urbárium azon községben egy negyed telki állományhoz ós tartozékaihoz együttvéve megkívánt. 3. §. Az 1848. V. törvényczikk 2-ik, ós az erdélyi 1848. II. törvónyezikk 3-ik §-ban, úgyszintén a jelen törvény 4-ik §-ában a választői jogosultság feltételéül megszabott érték- vagy jövedelmi összegek következőleg határoztattak meg: a) földbirtok értékének azon tiszta jövedelem hússzoros összege tekintetik, mely után a földadó kivettetett; b) házak értékéül ott, hol házbóradó van behozva, az adó alapjául felvett tiszta jövedelem húszszoros — ott pedig, hol a háztól osztályadó fizettetik, a házosztályadónak a földtehermentesitósi járulókkal együtt vett 60-szoros összege tekintendő; c) évi jövedelem alatt ingatlanoknál az adókimérés alapjául felvett, más esetekben pedig csak azon összeg értendő, mely után a jövedelem adó fizettetik. 4. §. Az 1848. V. t. u. 2 ik §. b) ós az erdélyi 1848. II. t. ez. 3-ik §. b) pontjai a szabatos alkalmazás czóljából ugy órtelmeztetnek, hogy választási joggal birnak mindazon kereskedők, gyárosok, iparosok, kik gyáruk, kereskedésük vagy önállóan űzött iparuk után városokban 105 o. ó. forint évi jövedelmet húznak, (3-ik §. c.) falusi községekben pedig legalább 6 forint jövedelmi adót fizetnek. 5. §. Az erdélyi 1848. II. t. ez. 3-ik §-a d) pontjának azon határozata, mely szerint jövedelmükre való tekintet nélkül, a tudorok, sebószek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segódlelkészek ós iskola tanítók, ott, hol állandó lakásuk van, választási joggal birnak; vármegyék, székek ós vidékek minden községeire kiterjesztetik. II. Fejezet. Az országgyűlési választők állandó névjegyzékéről. 6. §• A választók névjegyzéke állandó ós évenként kügazittatik.