Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1107. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése az 1848. évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről, továbbá az Irtványokról szóló törvényjavaslatra nézve, a főrendiház által tett módositványok tárgyában

1107. SZÁM. Hl 1107. szára. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről, továbbá az Irtványokról szóló törvényjavaslatra nézve, a főrendiház által tett módositváiiyok tárgyában. Az osztályok előadóiból alakult köz, önti bizottság tárgyalás alá vévén az 1848, évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőházhoz átküldött módositványokat, azokra nézve a következőkben bátorkodik jelentését tiszteletteljesen bemutatni. A 15. §. második bekezdésében előforduló „tartoznak" szó után a következő szöveg ezen uj szöveggel lenne felcserélendő : „ba azonban ily telkekhez úrbéri természetű földek is tartoznak, ezek a fenn álló gyakorlat szerint a zsellérek által a maradványföldek módjára lesznek megváltandók." A 16. §. ebből folyólag a főrendi módositvány ellenére megtartandó lenne. A 17. §. második pontját, mely igy hangzik: „tia azonban a volt úrbéres ily megváltásul a földek egy harmadát ajánlaná fel, ezt a volt földesúr elfogadni köteles" — a központi bizottság kihagyatni javasolja. A 22. §. d) pontjában előforduló úrbéresek sző után e szók: ,1848. év előtt" a főrendiház módositványához képest közbeszuratni inditványoztatnak. A 35. §. eddigi szövege helyett a közp. bizottság' a következő szöveget indítványozza: „35. §. a mely határokban pedig a nádlási haszonvétel rendezése már megtörtént és a nádasnak egy bizonyos része a községeknek vagy egjszer volt úrbéreseknek, akár illetmónyök fejében, akár az őket illető úrbéri földeken felül kijáró használatukra átengedtetett, ez teljes tulajdonukká válik és a rajta fekvő adózások megváltán dók." A 36. §. második bekezdése ebből folyólag kihagyandó lenne. , A 37. §. szövegé'wl e szók: „mind a 36. §." szintén kihagyatni javasoltatnak. A 84. §-hoz második bekezdésül a következő szöveg beigtatása véleményeztetik : „Azonban ily jogokra nézve a birtok rendezése előtt a volt földesurak részéről kötött ós a rendezés alkalmával kimutatott vagy már foganatba vett szerződések ós a bányatörvények értelmében eddig szerzett bányajogok eddigi joghatályukkal érintetlenül maradnak." A 91. §-ra nézve a központi bizottság a képviselőház eddigi határozatát továbbra is fenntartandónak véleményezi, miután az úrbéri váltságtőke után járó kamatokat nem tekintheti ugyanazonos termószetüeknek és következőleg egyenlő eljárás alá vehetőknek az 1868. évi XXIX. t. ez. 31, §-ában emiitett szőlőváltsági tőke kamataival, melyek csak egy évi kamattartozást képezvén, rövid határidő alatti beflzetésök az illetők túlságos és méltánytalan megterheltetóse nélkül elrendelhető volt. Az irtványokról szóló törvényjavaslatra nézve a központi bizottság a főrendiháznak a 4. §. e) pontjára és a 9. §-ra vonatkozó módositványait elfogadtatni ajánlja. Kelt Pesten, 1871. évi október 30-kán. Huszár Imre s. k. a központi bizottság előadója.