Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1017. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a ministerium által előterjesztett „a fővárosi nagy körutról a 3 bárányutczai kiágazással és a közmunkák tanácsa által Buda-Pesten létesitendő közlekedési utakon emelendő épitkezések adómentességéről” czimü törvényjavaslat tárgyában

1017. SZÁM. 65 A törvényjavaslat szerint az 1870. X. törvényczikk által megalkotott fővárosi pénzalap fedezné ez összeget. Miután azonban a már eddig ezen alapra utasított munkálatok keresztülvitele után, ezen alap nem fog annyival rendelkezhetni, hogy ezen több millióra menő ujabb terhet is megbírja : a ministerium az 1870. X. t. czikk alapján fölvett sorsolási kölcsönből kölcsönképen indítványozza az ezen tőrvényjavaslat által megajánlandó 900,000 frtot utalványoztatni. A pénzügyi bizottság meggyőződött arról, hogy ezen tagadhatlanul nagyfontosságú útvonal jövőben létesítése csak az által válik egyedül lehetségessé, ha az itten most még aránylag nagy számú puszta telkek beópifése előtt azokra a kisajátítási eljárás megindittathatik. Ezen okból, ós mert a bizottság ugy látja, hogy ezen törvényjavaslatban a 24 millió kölcsönalapból kölcsönkénen megszavazandó összegnek azon alapból előlegezése által aü 1870. X. t. czikk által kijelölt czólok megcsorbitva nem lesznek, a maga részéről is kívánatosnak ós szükségesnek tartja ezen törvényjavaslat elfogadását. A mi az állam által közvetlenül hozandó áldozatokat illeti: a kölcsönképen adandó összeg intercalaris kamatainak elvesztet, az adómentességet, melyet e törvény az épülő házaknak biztosit: ezen áldozatok a bizottság nézete szerint ez útvonal kiépítésének oly támogatását képezik csak, melyet a szóban forgó nagyfontosságú érdekek teljesen igazolnak. A törvényjavaslat részleteire nézve azonban a bizottság több módosítást hoz javaslatba. A törvényjavaslat czime ekkóp lenne módosítandó : Törvényjavaslat , a Pest városi nagy körútról a 3 bárányutczai kiágazással ós ezen az 1870. LX. t. czikk folytán nyitandó közlekedési utón emelendő építkezések adómentességéről. ' törvényjavaslat első bekezdésének három utolsó sora helyett ezek teendők: „körútnak ós a három bárányutczai kiágazásának lótesithetóse czóljából következők rendeltetnek." A 3-ik §. 2-ik sorában „ezt azonban ha" helyett teendők ezek: „ha azonban ezt." A 4. §. helyett a következő uj helyesebb és szabatosabb szerkezetű §-t ajánlja a bizottság: 4 §. Önálló házteleknek legalább 7 öl utcza homlokzattal, vagy ha a homlokzat hosszabb, legalább 10 öl mélységgel kell bírnia; ugy mindazonáltal, hogy összes térfogata 120 Dőlnél kisebb ne legyen." Az 5-ik §. helyett a bizottság hasonlag uj szövegű §-t hoz javaslatba, mely az eredeti §-nál sokkal világosabban ós határozottabban fejezi ki azt, a minek biztosítására a bizottság ezen törvényjavaslatban szorítkozni kívánt. 5. §. A körút létesítéséhez szükséges területen czólbavett uj építkezések esetében az 1. §-ban emiitett körút meghatározott szabályozási vonalának ópentartása végett esetenként szükséges kisajátításokra megkívántató összegek fedezésére az 1870. X. t. czikk alapján fölvett kölcsönből, a kimutatandó szükséghez képest időnkénti iószletekben kölcsönkép 900,000 frt tétetik folyóvá. A 6-ik §-ban „azon alapnak, melyből adatott" szavak felcserólendők ezen szavakkal „az 1870. X. t. czikk folytán fölvett kölcsön alapnak." A 7-ik §. helyett a következő uj §-t ajánlja a bizottság. 7. §. Az egész körút létesítésére szükséges kisajátítások költségeihez a Körút egyes szakaszainak, illetőleg kiágazásának teljes kisajátítása után, a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai egy negyedrészben kötelesek járulni. KÉPVH. IBOMÁMY. 1869/72. X. 9