Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.
Irományszámok - 1869-1013. Törvényjavaslat az 1848-ik törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről
1013. SZÁM. 45 4) Viszont a hol a volt úrbéres által 1848. évi január l-ig élvezett erdei haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására egy és fél holdnyi erdőtér nem kívántatik: ott az erdőilletmóny egyegy egész telek után a 2. pontban megálkpitott minimumon alul is "leszállítható. 5) Azon volt úrbéresek, a kik az úrbéri földeknek az 1. pontban említett átlag mennyiségénél többet vagy kevesebbet birnak: külső birtokuknak ezen átlaghoz mért aránya szerint kiszabandó erdőrészt kapnak. 6) Mindazon volt úrbéreseknek, a kik külsőség nélkül csak házat ós belső birtokot birtak: egy nyolczadrósze jár azon erdőül etmónynek, a mely ugyanazon községben egy egész telek után fog megállapittatni. Ha pedig ez nem felelne meg az 1848. január 1. előtt élvezett erdei haszonvételnek: kivételkópen az illetmény fel is emelhető, azonban ez az egy egész telek után megállapított maximumot túl nem ha'adhatja. 72. §. Egyéb tekintetben az erdőilletmóny kiszabására nézve a jelen törvény 27. 29 31. 32. ós 33. szakaszainak határozatai az ország eme részeiben is irányadók, azon különbséggel: hogy a 29. szakaszban 1200 D ölével megállapított 22 hold, Erdélyben 1600 D öllel számítandó lj#/j holdra szállítandó le. E) Nádláei haszonvételek. 73. §. A nádlási haszonvételek végleges rendezése tekintetében a jelen törvény 34. ós 37. szakaszai, és a 36. §. első bekezdése, elvégre a 37. §. az ország ezen részeire nézve is irányadók. F) Legelő-elkülönités. 74. §. Az egyhatárbeli 1848. évig közösen használt össszes gyeplegelök és nem erdei legelők a volt földes urak s a volt jobbágyok közt felosztandók. A felosztás az eddigi gyakorlat alapján, mindkét félre nézve az általuk ugyanazon határban, tulajdoni joggal bírt földbirtokuk arányához, még pedig a volt földesurakra nézve majorsági birtokuk arányához, a volt jobbágyokra nézve pedig tulajdonukká vált összes földbirtokuk arányához képest történik. Azonban az egykori földesúr részére a közös legelőnek legalább is egy negyedrésze teljes tulajdonul fenntartandó. Ha a volt jobbágyok számára ily módon kihasított gyeplegelőrész, azoknak nagyobb számú marháik tartására az 1848. év előtt e részben fennállott gyakorlatot tekintve elegendő nem lenne, és ha egyszersmind az egykori jobbágyok az 1848-ik évig erdei vagy havasi legelő has/malátában voltak : azoknak ezen erdei és illetőleg havasi legelőből pótlásul oly mennyiség adandó ki, hogy a számukra kihasítandó összes legelőtóraz 1848-ig élvezett haszonvétel folytatására elegendő legyen. Ezen úrbéri illetményből csak annyi terület vonható le, a melynek közönséges becsértéke az eddig netalán fizetett taksa vagy külön teljesített viszonszolgálmányok tőkéjének megfelel. E tőke az eddigi évibór vagy viszonszolgálmányok értékének húszszoros összegóből áll, a melyből azonban egy hatodrósz a beszedósi és kezelési költségek fejében levonatik. A havasi legelőilletménynyel együtt az azon létező fák is az illetőnek tulajdonába mennek át de ezek becsértéke is az illetményből levonandó. 75. §. A lelkészek számára a legelő-illetmény hasonlókép birtokuk arányához képest szabandó ki:
