Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1013. Törvényjavaslat az 1848-ik törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről

1013. SZÁM. 43 zás alatt állottak, — habár az 1819/20-ik évi összeíráskor elhallgattattak, vagy azóta az adótáblákból bármi ürügy alatt kormányszéki beleegyezés nélkül kitörőitettek is: úrbéri természetüeknek tekintendők, bármiféle nevezet alatt legyenek is azok birtokosai az adótáblákban bejegyezve, a 61. §. esetének kivételével. A puszta telkekről (sessiones desertae) az alábbi 68. szakasz rendelkezik. 64. §. A mennyiben nrbóriség vagy majorság czimón 1862, évi deezember végéig kereset be nem adatott : az ily kereset többé meg nem inditható ós a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi január l-jén létezett birtok mellett az érvényes jogczim vélelmezendő, s ennélfogva a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli. 65. '§. A székelyföldi urbóriségek tárgyában a következők rendeltetnek: 1) Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, s országos megváltás tárgyát képezi a székelyföldön a kolozsvári 1846/47. évi 3. t. ez. 1. §-a alapján mindazon telek ós föld, a mely az 1819/20. évi (Cziráky-féle) országos összeirás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok.a most érintett összeírásba beigtatva lett s a melytől az úrbéres azóta 1848. évig országos adót fizetni s földesúri szolgálmányokat teljesíteni tartozott. Az ily birtok majorsági birtok, vagy székely örökség czimón többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres öröktulajdonává vált. 2) Minden oly birtok, a mely az 1819/20. évi országos úrbéri összeírásba fölvéve lett, úrbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, a mig be nem bizonyitta tik, hogy az 1819/20. évi összeirás óta 1848. július l-ig, vagy bírósági ítélet, vagy illetékes politikai hatóság határozata, vagy elvógrí az érdekelt felek jogórvényes egyezkedése, úgymint: időleges kötések, záloghaszonbóri, szegődményi vagy más tisztán magánjogi szerződós által úrbéri természetét elvetette. Arra nézve, hogy valamely, az 1819/20. évi országos úrbéri összeírásban foglalt úrbéri birtok úrbéri természetét később elvesztette s majorsági birtokká vált: a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot ez alapon követeli. 3) Ugyanezen jogvólelem kedvezménye kiterjed azon birtokokra is, a melyek az urbórt megszüntető törvény keletkeztekor valamely adózó ós szolgáló ember kezein. voltak, a mig nem igazoltatik: hogy azok az 1819/20. évi országos úrbéri összeírásban nem foglaltatnak s tiszta majorság természetével biró székely-örökséget képeznek, vagy: hogy habár az 1819|20, évi úrbéri összeírásba bevezettettek is, de azóta úrbéri természetüket elvesztették. A bizonyítékot ily esetben szintén azon fél tartozik előállítani, a mely azt állítja, hogy a keresetbe vont birtok nem úrbéri természetű. Az urbérisóg vagy székely-örökség czimén a kereset többé meg nem inditható, ha az 1870. jan. l-ig be nem adatott; ós ily esetben a birtok a birtokos tulajdonává válik. Azon birtokosok azonban, kik országos kárpótlás iránti igónyöket kellő időben bejelentették, de azzal egészben vagy részben elutasittattak: a nem kárpótolt birtok iránti keresetüket, az elutasító határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt az illetékes úrbéri bíróságnál beadhatják. 66. §. A jelen törvény 2-ik ós 3-ik szakaszainak határozatai az ország ezen részeiben is érvónynyel birnak. 67. §. 1848-ban az úrbéri kapcsolat megszűnte ttetvén és a volt földesuraknak biztosított kármentesi6*