Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.
Irományszámok - 1869-1013. Törvényjavaslat az 1848-ik törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről
40 1013. SZÁM. a) a rendezni kivánt község s a szomszédos községek közt a határokat tisztába hozni s a menynyiben az barátságos utón nem volna eszközölhető: a feleket a határkérdés eldöntése végett az illetékes biróság elé utasítani; b) a szabályozási tervbe felveendő községi (vicinal) közlekedési és országos utvonalokra nézve az érdekelt szomszéd-községeket is meghallgatni, valamint a járási s illetőleg a megyei vagy országos hatóságok határozatát is kikérni ; c) a felek közt a fennforgó kérdésekre nézve a barátságos egyezséget megkisérleni; d) eljárásáról folytatólagos alakban jegyzőkönyvet vezetni s azt az összes beszerzett adatokkal, valamint a netalán létrejött egyezséggel együtt a törvényszék elé terjeszteni. A segódadatokban netalán mutatkozó hiányok kiegészítése iránt a törvényszók intézkedik. 45. §. A törvényszék a felek közt létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s azt a feleknek hivatalból hiteles alakban kiadja; a mennyiben pedig egyezség nem jött volna létre: őket a vitás pontokra nézve perbeszédeik beadására utasítja. Az előkérdések felett rendszerint az 1868. LIV. t. ez. 144. §-ában emiitett jegyzőkönyvi eljárásnak van helye, azt azonban, ha a fennforgó kérdések megítélése bővebb tárgyalást kíván, az eljáró biróság rendes írásbeli eljárásra változtathaja át. A per érdemében mindenik félnek csak két perbeszód ós minden perbeszód beadására 30 napi határidő engedtetik. E határidő minden perbeszódre nézve csak egyszer s legfelebb ujabb 30 nappal hosszabbítható meg. Ha alperesek a tárgyalási határidőre meg nem jelennének vagy perbeszódeiket ügyvéd által képviselve a kitűzött határidőre be nem adnák, a törvényszék részükre ügygondnokot rendel. Különben az eljárásra nézve az 1832/6. VI. t. ez. 3. §-a ós az 1832/6. X. t. ez. 6-10. §-ai ós a polg. törv. rendtartásnak a rendes perekre vonatkozó határozatai alkalmazandók, a mennyiben a jelen törvény 50., 51. ós 52. §§-i eltórőleg nem intézkednek. Midőn ügygondnok védi az alpereseket, mind az előkérdésekben, mind az érdemben hozott ítélet az alpereseknek is kézbesítendő. 46. §. Az ugyanazon egy határra vonatkozó összes bircokszabályozási kórdósek, ideértve a tagosítást, az irtványok, bérföldek, foglalások stb. iránti kórdóseket is, jövőre egy keresetlevélbe foglalandók ós ugy, hogy a czélba vett bir fokszabályozási müveletek, a melyeknek keresztülvitelére a segédadatok szükségeltetnek, már az első keresetlevélben egyenkint megneveztessenek, a segédadatok beérkezte utáni érdemleges keresetlevélben pedig minden egyes kérelem külön-külön pontban adassék elő. 47. §. Közbirtokosságokban, a hol az arány még be nem hozatott: az arányosítás az úrbéri birtokszabályozással egyidejűleg s ugyanazon biróság előtt, de külön perben eszközlendő. 48. §. A hol a tagositási eljárás már folyamatban van: azzal együtt az erdő, nádas s a legelő elkülönzóse és minden egyéb birtokszabályozás, ugy az irtványok, bérfőldek, foglalások stb. iránti kórdósek s egyidejűleg az arányosítás elintézése is eszközlendő. Más esetekben a volt földesúr köteles a jelen törvény hatályba! óptét követő egy év alatt a legelő, az erdő ós nádas elkülönítése iránti pert megindítani s illetőleg ujabb folyamatba tenni, mi ha meg nem történnék : a törvényszék a pert a mulasztó volt földesuraság költsógóre egy, e czélra kinevezendő gondnok által folyamatba téteti. *