Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1065. 1871-ik XXXI. törvényczikk az első folyamodásu biróságok rendezéséről

1065. SZÁM. 283 2. §. A kir. járásbíróság áll: a járásbiróból, kihez szükség esetében egy vagy több aljárásbiró neveztetik. A járásbíróság mint egyesbiróság jár el. Több tagból álló járásbíróságoknál az ügyvitel vezetése a járásbirót illeti, a kit akadályoztatása esetében az aljáiásbiró helyettesit. • Az aljárásbiró azon ügyekben is, a melyeket a járásbiró hozzája utal, mint önálló biró jár el, ' ' ' 3. §. • ;

: A járásbíróság ügykezelése fölötti felügyelet azon törvényszék elnökét illeti, a melynek kerületében a járás fekszik. E c/.őlból köteles a törvényszéki elnök a járásbíróság ügykezelését évenként legalább egyszer személyesen vagy megbízottja által megvizsgálni. Ha a járásbirónak vagy az hljárásbirónak akadályoztatása folytán helyettes szükségeltetnék, azt a törvényszékuek vagy más járásbíróságnak tagjai közül a törvényszék rendeli ki. A törvényszék székhelyén alkalmazott járáábirót a törvényszék szükség esetén miut szavazót n törvényszék ülésébe meghívhatja. A- §• A járásbíróság köteles az illetőségéhez tartozó bűnügyek és vizsgálatok állásáról a kir. ügyészséghez havi kimutatást terjeszteni. 5. §. A törvényszék a hatásköréhez tartozó bűnügyekben teljesítendő vizsgálatok tekintetében a járásbíróságnak utasítást adhat. G..§. A kir. törvényszék élén az elnök áll, kit ott, hol alelnök rendszeresítve nincs, a törvényszéktagjaiból a kinevezés serrendje szerint legidősb ülnök helyettesit. A birói tagok számát a szerzendő tapasztalati adatok alapján, később a törvényhozás fogja meghatározni ; egyelőre megállapítása az ígazsngügyministerre bizatik. Vizsgálő-birákat rendszerint a törvényszéki birák sorábíl, csekélyebb fontosságú csetekbeu a jegyzők közül a törvényszék elnöke nevez. A pertárnok teendőit a törvényszék elnöke által kijelölt jegyző végzi. -7- §• A váltó- és kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartozó ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedői ülnököket ott, hol a kir. törvényszék szókhelyén kereskedelmi és iparkamara van, annak közös üléso és pedig fele részben a kereskedelmi, felé részben az ipaios testület tagjai közül, más helyeken a kereskedői testület öntagjaiból, ha pedig a törvényszék székhelyén kereskedői testület sem lenne, a helybeli bejegyzett keresko^ dők közül a törvényszék választja. A kereskedői ülnökök számát és birói működését a kereskedelmi ülnökökre vonatkozó törvények és törvényes szabályok határozzák meg. 8. §• Bánya-ügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékekhez oly itélő birák is nevezendík, kik egyszersmind bányaszakórtők. y. §• A buda-pes i kereskedelmi- és váltótörvényszék áll: egy elnökből, hat rendes bíróból ós tíz,-a pesti kereskedelmi- és ipar-kamara által választandó kereskedői ülnökből s a szükséges számú je^vz'ikből. 36*