Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1052. 1871-ik XVIII. törvényczikk a községek rendezéséről

1052. SZÁM. 185 A küldöttség a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képviselőtestületnek indokolt jelentést tesz. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben ós területén fekvő vagyon, s a községben s területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vétetik számításba; továbbá : az állami, felekezeti ós magán-tanintézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- ós lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- ós kereskedelmi kamarák bel- ós kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek ós gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek áliamadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyisógű államadót, ezek között a. sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított állani adó folytán juthatna a képviselő-testületbe: az utóbbi bir elsőbbséggel. 36. §. A névjegyzékbe nem vétethetik fel: a) a ki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a marasztaló itólet kihirdetésétől, a büntetés egész tartama alatt; l) a ki a község közjavadalmait haszonbórli, vagy a községgel más szerződési viszonyban áll; c) a hadsereg (hadi tengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek; á) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmi adón kívül más adót a községben nem fizetnek. 37. §. A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő választatik. A választott és nem választott képviselők összes száma azonban kis községekben 10-nól kevesebb, 20-nál több, nagy községekben 20-nál kevesebb, 40-nél több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb ós 200-nál több nem lehet. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma "a 600-at meghaladja: választókerületenként, ha meg nem haladja: tömegesen eszközöltetik. Egy-egy választó-kerületben 200-nál kevesebb ós 600-nál több választó nem lehet. A választó-kerületeket a képviselő testület alakítja. Egy-egy választó-kerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, a mennyi a képviselő-testület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik: ugyan ez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának y

4-része erejéig póttagok választandók; ott pedig, hol a választás kerületenként történik, az egyes kerületekben a póttagok választása is, az ott választandó képviselők számához képest eszközlendő, ugy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válaszszon. 38. §. Községi választó: a) minden 20 éves községi lakos ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, házjövedelmi, vagy személyes kereseti adót a községben már két év óta fizeti; a ki azonban személyes kereseti adón kivül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdái hatalom alatt nem áll; KBPVH. IBOM. 1869/72. Í£ 24