Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1052. 1871-ik XVIII. törvényczikk a községek rendezéséről

1052. SZÁM. 183 d) községi adót vet ki és hajt be ; e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről ; f) hasonlag gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről; g) kezeli a tűz- és közrendőrsóget s a szegény ügyet; h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. 23. §. Rendezett tanácsú városok a 22. §-ban elősorolt jogokon felül : a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegószsógi rendőrséget; b) gyakorolják az árva- ós gyámhatóságot, a községi árvák ós gondnokság alatt állók mindazon ügyeiben, melyek a rendes bíróság illetőségéhez nem tartoznak; c) eljárnak az ipar- s a gazdák ós cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben a törvény ós szabályrendeletek értelmében. 24. §. Árva- és gyámhatósági jogát a rendezett tanácsú város egy állandó árvaszók által gyakorolja. Az árvaszók áll a polgármesterből, a városi ügyészből, a számvevőből, árvaszéki egy vagy több ülnökből s a szavazattal nem bíró közgyámból. Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén egyik árvaszéki ülnök. Érvényes határozat-hozatalra az elnökkel együtt szavazattal biró 3 tag jelenléte szükséges. Az árva- és gyámügyek fölebbviteli hatósága első fokban a törvényhatóság, másod fokban a belügyminister. 25. §. Az árva-ügyek ellátására s az árva-pénzek kezelésére nézve, az egyes városokban fennálló gyakorlat, az árva-ügy országos és végleges rendezéséig továbbra is fentartható, de ha azt a törvényhatóság vagy város addig is czélszerábben akarja alakítani, azt szabályrendelettel teheti; a törvényhatóság által alkotott szabályrendelet azonban jóváhagyás végett a belügyministerhez, a város által hozott szabály a törvényhatósághoz és onnét a belügyministerhez terjesztendő fel. 26. §. Csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely : a) a községi adó megállapítására, kivetésére és behajtására, b) községi vagyon elidegenítésére vagy szerzésére, 6 éven túl terjedő haszonbérletek megkötésére, c) kölcsönvótelekre, d) uj hivatal rendezésére, vagy a fennálló megszüntetésére, é) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötó3óre, vagy felbontására, és jelentékeny közművek emelésére, f) történelmi és műemlékek fenntartására, átalakítására ós lebontására vonatkozik, g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősitóst rendel. A törvényhatóság határozata ellen 15 nap alatt a község a belügyministerhez folyamodhatik. Ha a törvényhatóság a határozat felterjesztését követő legközelebbi közgyűlésében, vagy a kormány a felfolyamodás folytán tett fölterjesztés beérkezésétől számítandó 40 nap alatt nem nyilatkozik: a község határozata hallgatag helybenhagyottnak tekintetik ós végrehajtható. 27. §. A község minden sérelmes határozata ellen az órdeklettek a szabályszerű kihirdetéstől, illetőleg kézbesítéstől 15 nap alatt a törvényhatósághoz, és onuan 15 nap alatt a balügymiaisterhez folyamodhatnak