Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.
Irományszámok - 1869-1036. Törvényjavaslat a gátrendőrségről
1036. SZÁM. 109 fennállott — hidnak áthelyezése lenne megkívántató, az áthelyezés költségét viselni a társulat köteles, de az utóbbiak fentartási költsége azokat illetendi, kik azt az áthelyezés előtt viselni tartoztak. 9. §• Minden ármentesitő, vagy visszaszabályozó társulat tartozik árvédelmi tartalék-tők ét alapítani, és pedig a gátvonal minden mórtföldje után az alapszabályokban meghatározott összeget, mely tartalékalap a társulat egyéb pénzeitől külön kezelendő ugy, hogy szükség esetében azonnal folyóvá tétethessék. 10. §. Minden társulat tartozik, a fentebbi szakaszokban foglalt meghatározások alapján, részletes gátvédelmi szabályzatot kidolgozni ós ezt jóváhagyás végett az illető törvényhatósághoz ós annak utján a közlekedési ministerhez fölterjeszteni. 11. §•A gátőr ugyanazon szabályok szerint állíttatik szolgálatba, ós ugyanazon bizonyítási képességgel és zálogolási joggal bir, mint az a mezei readőrcsőszökre nézve az 1840. IX. t. ez. 9-ik §-ában megállapítva van. 12. §. A társulat tartozik igazgatóját, megbízottját ós mérnökét, a járásbeli szolgabírónál vagy más hason állású tisztviselőnél, ha pedig a mentesített árterület több járásba terjed, ezen szolgabirák mindegyikénél bejelenteni. 13. §. Az illetékes törvényhatóság járásbeli tisztviselői tartoznak minden a gátak megrongálása, vagy épen kiszakasztására czélzó cselekvónyek megakadályozására a kellő intézkedéseket megtenni, úgyszintén az érdekelteknek a gátak körüli kötelességeik teljesítésére felügyelni. 14. §. A gátak s az ezekhez tartozó védművek ós építészeti tárgyak, nemkülönben a vizlecsapoló árkok megrongálása mindenkinek tiltatik: jelesül tilos: a) A gátat leásni, kivölgyelni, bevágni, átszűrni, róla gyepet szelni, vagy a gátba czövekeket, rudakat, vagy egyéb tárgyakat beverni. b) A gát tetejére, vagy lejtőjére, anyagszereket lerakni, fát vagy csemetét ültetni. Ily ültetések ármentett oldalon is csak a gáttól négy ölnyi távolságra engedtetnek meg. c) A gát, s a vizmeder között már meg levő, vagy megkezdett ültetvényeket rongálni. d) Az ármentett oldalon a gát aljától tíz ölnél, a viz felőli oldalon pedig öt ölnél csekélyebb távolságban árkot, vagy földet ásni, vagy a gát mentében az ármentett oldalon a földet két Ölnél közelebb felszántani, vagy a járás-kelést annál szűkebb térre szorítani. e) A gáton keresztül az e végre készített átjáró helyeken kivül szekerezni, lovagolni, vagy marhát hajtatni. A gát tetején való szekerezés, lovaglás, vagy marha-hajtás, vagy a gátnak marhávali legeltetése csak ugy ós akkor történhetik, a hogy ós mikor ezt, az illető társulat megbízottja megengedi. Hasonlóan tilos : f) A vizlecsapoló árkokon keresztül szekerezni, vagy marhát hajtani g) A vízlecsapoló árkok medrét e 1 rekeszteni, azokban halászati vagy kender-, len-, áztatási készülékeket felállítani. h) A vízmérőket, s az átjárókon a korlátokat rongálni. i) A védeszközök, anyagok és szerszámok rakhelye közelében, vagy a gátig terjedő avarban tüzelni, •
