Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-919. Táncsics Mihály képv. inditványa, az eladandó állami birtokrészek mikénti eladatása tárgyában - 1869-920. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az irtványokról” szóló törvényjavaslat tárgyában

78 920. SZÁM. d) a melyek a birtokosoknak földbér, természetbeni adózások vagy szolgáltatások mellett, szerződésileg örök időkre adattak át; e) az 1836-ik év előtt keletkezett irtványok: ha a tulajdonos szerződésileg nem igazolja, hogy azokra nézve a visszaváltás jogát világosan fenntartotta; f) a melyek bizonyos feltótelek mellett s meghatározott időre engedtettek át, a melyekre nézve azonban a volt-földesur a visszaváltási keresetet, a feltótelek teljesítése s a megállapított határidő lefolyta után, három év alatt meg nem indította; g) a melyekre nézve a visszaváltási kereset az 1859~-ik év végéig az illető bíróságnál be nem nyújtatott. Mindezen irtványok a birtokosok tulajdonává válnak; ezek azonban kötelesek az ily irtványokon fekvő tartozásokat az alábbi 7., 8. 9., 10. szakaszok értelmében megváltani. 5- §• A jelen törvény 3. §-a alá tartozó irtványokra, — valamint azou irtványokra nósve is, a mílye nem esvén a fennebbi 4-ik szakasz rendeletei alá, ezentúl fognak visszaválthatóknak kimondatni: a visszaváltás azon esetre, ha ennek módozata az 1832J6 : t. ez. 1-ső szakaszának második bekezdésében érintett szerződés által van szabályozva, ezen szerződós értelmében különben pedig a következő szabályok szerint hajtandó végre : a) azon irtványokból, melyekórt a birtokos évi adózás fejében tizedet vagy kilenczedet tartozott adni: az irtványbirtokost az irtványok két harmada, a volt-földesurat pedig egy harmada illeti; b) a hol évi adózás fejében kilenczednól nagyobb hányadrészt, például: nyolezadot, hetedet s. a. t. volt köteles a birtokos adni: az irtvány a volt-földesur és az irtványbirtokos közt egyenlő részben osztatik meg; c) a hol az évi adózás fejében tizednél is kevesebb hányadrósz volt kiszolgáltatandó: az irtvány egy negyedrésze a volt-földesurat, s háromnegyedrósze az irtványbirtokost illeti ; d) a mennyiben az évi szolgáltatás nem hányadrészből, hanem kézpénzfizetésből, szolgálmányokból fagy vegyesen, mint hányadrészből, mint egyéb szolgáltatásokból állott: az évi összes szóigál tatások értékéhez képest a fennebbi a), b) ós c) pontok alatt félsorolt kulcsok egyike alkalmazandó; e) a mennyiben pedig az irtvány-bi.tokos az irtvány után semmiféle szolgáltatásokat nem teljesített és ilyenek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető; a volt-földesurat az irtványokból egy nyolezadrósz, — a többi pedig az irtványbirtokost illeti. Mindezen esetekben az irtványbirtokos beruházás, rajtfekvősóg vagy irtásbór czime alatt, a tulajdonos ellenében semmi megtérítést nem követelhet. 6. §. Ha a visszaváltható irtvány a volt-földesurnak akár átalános, akár azon egyes esetre adott engedélye mellett, vétel utján kerüit a birtokos kezére: a visszaváltás az irtványbirtokos tálasztása szerint vagy a vételár megtérítésével vagy az irtvány egy részének az 5. §-ban megállapított kulcs szerint leendő átengedésével történik. 7. §. A vissza nem váltható irtványokon fekvő tartozások megváltásánál a váltságtőkét azon összeg képezi, mely az évi tartozások értékének húszszoros összegéből, egy hatodrésznek beszedési ós kezelési költség fejében való levonása után fennmarad. Ezen váltságot a birtokos köteles fizetni. 8. §. Az évi tartozások értékének meghatározásánál, a mennyiben a szolgálmány készpénzből állott: ennek összege szolgál alapul; ha pedig kézi- vagy igás napszámból állott a szolgálmány: amannak értéke