Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-997. Törvényjavaslat a magyar földhitelintézetről

997. SZÁM. 395 alakjában kiállított nyugták, elismervények, utasítások és utalványok, ha az illető fél sajátkezű aláírásával vannak ellátva, az aláíró s ennek jogutódai ellen teljes bizonyitóerővel birnak a nélkül, hogy ezek jogér­vónyességóre a törvényes bizonyság hitelesítése, vagy két tauu ellenjegyzése, vagy a pénzleolvasás tanúsí­tása szükségeltetnék. 9 8 Ugyanily bizonyitóerővel bír az utalványos egyszerű aláírása is, mind az utalványos, mind pedig az utalványozó s az ő jogutódaik ellenében oly fizetésekre nézve, a melyek az intézettel viszonyban álló felek utalványa folytán, az intézet által egy harmadik részére akár készpénzben, akár értékpapírokban tel­jesíttetnek. 10. §. Több adós solidáris kötelezettsége esetében bármelyik adósnak nyugtája vagy elismervénye az ér­tékpapírok vagy azok eladási árának átvételéről, az intézet igazolására s födözetóre teljesen elegendő, ha csak magában a kölcsön'iránti folyamodványban vagy utóbb is egy e végre kiállított jogérvényes megha­talmazásban határozottan ki nem jelölték azon társukat, a kit a kölcsönügy körüli összes teendőkkel meg­bíztak Ezen eseten kívül az egyetemleges adósoknak csak egymás irányában lehet keresetük, de az inté­zetet felelősségre nem vonhatják. 11. §• Az intézet jogosítva van a lejárt kamatok ós törlesztési részletek behajtására nézve a részére kiállított kötvény vagy más kötelezettségi nyilatkozat ós könyvkivonatai alapján késedelmes adósa, vagy a jelzálog birtokosa ellen azonnal bírói fizetési meghagyást kérelmezni, ha a kötelezettségi okirat bíróságilag vagy közhitelességü közjegyző által hitelesítve van. Ha az adós a fizetési meghagyásnak nyolcz nap alatt eleget nem tett, ellene a végrehajtás min­den ujabb kérelem nélkül, a fizetési meghagyás alapján teljesítendő. * 12. §. A végrehajtási eljárás, a mennyiben a jelen törvényben eltérő intézkedések nem foglaltatnak, az ingóságok tekintetében a váltó-végrehajtási eljárás, az ingatlanokra pedig az 1868. LIV. t. czikk YlII-ik czimének 3-ik fejezete szerint foganatosítandó. 13. §. Ha az intézet a jelzálogul lekötött jószág végrehajtási eladását szükségesnek tartja, az illető jó szagnak a kölcsön engedélyezése alkalmával fölvett értéke veendő becsértékül ós kikiáltási árul. 14. §. Az intézet fel van jogosítva az árverési föltóteleket még akkor is kijelölni, ha a jelzálogul le­kötött jószág eladatása más hitelező kérelmére lett elrendelve. Ezen joggal az intézet még azon esetben is élhet, ha a lezárolt jószágnak haszonbérbeadása kó­relmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág a csőd folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtok­bíróság (csődbíróság) mindezen esetekben az árverési feltótelekre nézve az előbb betáblázott hitelezőket egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatván, a föltételeket megvizsgálja és ha azokra nézve alapos aggodalom fenn nem forog, azonnal helyben hagyja. 15. |. Ha az intézetnek jelzálogul lekötött jószág más hitelező által vétetik végrehajtás alá, de a vég­rehajtási lépések a lefoglalástól számítandó 14 nap alatt nem folytattatnak ós az adós az intézet iránti kötelezettségét teljesíteni elmulasztotta, az intézet jogosítva van a végrehajtást saját nevében külön végre­hajtási végzés nélkül, a már teljesített végrehajtási lépések alapján folytatni. 50*

Next

/
Thumbnails
Contents