Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-994. Az országgyülés által kiküldött jegybankügyi bizottság jelentése
994. SZÁM. 381 s annak okaira, adjon indokolt véleményt az iránt: minő törvényhozási intézkedések létesitendők a jegybank ügyben, hogy a rendszeres forgalom biztosítása mellet, a hazai hitel önálló szilárd alapokon feküdjék." Ez utasítás folytán az országos bizottság mindenekelőtt a pénzügy ós kereskedelem ismeretesebb férfiait, a nagyobb hitelintézeteket, ipar és kereskedelmi kamrákat felszólította, hogy személyesen vagy képviselőik által a bizottság előtt megjelenni, vagy ba a megjelenésben akadályozva volnának, véleményeiket Írásban beadni szíveskednének. Hogy a kihallgatás közben felmerült nézetek tágasb körben is elterjedjenek s egyszersmind kellő világot vessenek pénz viszonyainkra, a válságokra, a jegybankok természetére s ezeknek a pénz, hitel vagy kereskedelmi válságokra való befolyásukra; tekintettel a bizottság kiküldetése idejében még meg nem szűnt válság által az országban előidézett ingerült állapotra : a bizottság első összejövetelekor elhatározta, hogy ülései nyilvánosak lesznek s azokról gyorsirói naplót vezetend. A szakfórflak czólba vett kihallgatásának eszközlésére a bizottság kérdő pontokban állapodott meg, melyek a pénzügyi ipar s kereskedelmi intézetekkel s a bizottság által meghitt szakférfiakkai közöltettek. A bizottság által megállapított kérdő pontok a következők: 1. Mik voltak a kö/.elebbi pénzválság okai? 2. Minő befolyással van az osztrák nemzeti bank Magyarország közgazdasági érdekeire ? Volt-e, ós ha igen minő befolyással volt a közelebbi pánzválságra ? 3. Elháritható-e átaljában, mennyiben ós minő eszközökkel hárítható el a pónzválság ? 4. Mennyiben alapos azon nézet, hogy a jegybank, vagy jegybankok állítása a pónzválság ellenszere ? 5. Lehetséges-e egy vagy több jegybank felállítása Magyarországban a valuta helyreállítása nélkül ? 6. Kivánatos-e, ós ha igen, lehetséges-e a pénzérték azonnali helyreállítása ? 7. Mi módon, minő eszközökkel történhetik a visszaállítás? 8. Ha azonnal nem eszközölhető a valuta visszaállítása, mi módon kellene azt előkészíteni? 9. Italában minő intézkedések szükségesek arra, hogy hazánkban rendszeres pénzforgalom biztosittassék s a hazai hitel önálló szilárd alapokra fektettessók ? A szakfórflak ezen kérdésekre adott válaszai, melyeket a bizottság nyomtatványaiban benyújtott sok világosságot vetnek a bizottság kiküldetésekor létezett pénzválságra s annak okaira, valamint azon viszonyokra is, melyek hazánkban a pénzértéket ós a pénzforgalmat illetőleg tényleg léteznek. A bizottság ülései nyilvánosak lóvón s igy a kihallgatott szakfórflak nyilatkozatai hírlapok utján is a nagy közönség tudomására jutván,-nincs kétség benne, hogy azok sok előítéletet megszüntettek ós sok ferde nézet helyreigazítására vezettek. Tagadhatatlan, hogy szakférfiaink már e tekintetből is nagy szolgálatot tettek az országnak, ós fáradságukért ós készségükért, melylyel a bizottság felszólításának megfelelni törekedtek, kiérdemlették ugy a bizottság mint az ország teljes elismerését. Véleményeik a nagy fontosságú feladat mi módoni megfejtésére nézve, mint természetszerűleg várható volt, elágazók lóvón, ez által a kórdós több oldalról megvilágittatott. Tekintettel a szakértők nyilvánított véleményére, tekintettel a tényleges viszonyokra, s a jelen pénzértékre, alulirt bizottsági tag azon kérdésre : minő törvényhozási intézkedések létesitendők a jegybank ügyben, hogy a rendszeres pénzforgalom biztosítása mellett a hazai hitel önálló szilárd alapokon feküdjék a következőkben bátorkodik véleményét előterjeszteni. Mindenek előtt constatáljuk a jelenlegi pénzérték ós a tényleges viszonyok mibenlétét. A mi a pénzértéket illeti, erre nézve hazánkban a viszonyok évek óta a lehető a legkedvezőtlenebbek. A pénz egészen eltűnt a forgalomból s csak mint áru vásárolható az illető kereskedőknél. Helyét kétféle papirpénz pótolja: az államjegyek, ós az osztrák nemzeti bank jegyei. Mindkettő kínyszerforgalommal minek természetes következménye az agio, mely a politikai események szerint folytonosan változik s rendes körülmények között mintegy 20°/ 0-han látszik megállapodva lenni.
