Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-980. Kivonat a főrendiház 1871-ik évi május hó 5-én tartott CV. ülésének jegzyőkönyvéből

352 980. SZÁM. legelő elkülönítésre vonatkozik, a tárgy rokon természeténél fogva a legelő elkülönítésről szóló fejezetbe véli a ház helyesebb beosztás tekintetéből áttétetni, s ennél fogva az eddig a VlII-ik fejezetben 48. számmal jelzett szakasz a VII. fejezetbe áthelyeztetvén, 43. számot nyert. Ezen változtatás folytán természetszerűleg a törvényjavaslat 43- 47-ik §§-ai egygyel magasabb számmal jelöltetnek. A 44. régi 45. aj §§-ra. A birtokrendezési eljárásról szóló §§-ok beható tárgyalása közben a a ház azon meggyőződésre jutott, hogy a birtokrendezési eljárásnál elintézést igénylő előkérdések ellátása iránt a törvényjavaslat intézkedést nem tartalmaz. Ezen kérdések kellő alapossággal és gyorsasággal leendő elhatározásának leghelyesb módozatát az 1868-ik LIV. t. ez. 144. §-ában körülirt jegyzőkönyvi tárgyalásban véli a ház feltalálni, s az e részbeni rendelkezést a 45. §-ban legezélszerübben beillesztetni, melynek tartalmát, az imént emiitett rendelkezéssel összhangzatba hozva, a 45. §. ekkóp szövegeztetik : 45. §. „A törvényszók a felek között stb. (az első bekezdés szövege egészen megmarad) beadására utasítja. Az előkérdések felett az 1868. LIV. t. ez. 144. §-ában szabályozott jegyzőkönyvi eljárásnak van helye. — A per érdemében mindenik félnek csak két perbeszód, és minden perbeszéd beadására 30 napi határidő engedtetik. E határidő minden perbeszédre nézve csak egyszer s legfölebb ujabb 30 nappal hoszszabbitható meg. — Ha alperesek a tárgyalási határidőre meg nem jelennének, vagy perbeszédeiket ügyvéd által képviselve, a kitűzött határidőre be nem adnák, a törvényszók részükre ügygondnokot rendel. Különben az eljárásra nézve az 1832/6. VI. t. ez. 3- §. ós az 1832/8. X. t. ez. 6—10. §§-ai ós a polg. törvénykezési rendtartásnak a rendes perekre vonatkozó határozatai alkalmazandók, a mennyiben a jelen törvény 50., 51. és 52. §§-ai eltórőleg nem intézkednek." Az 50-ik §. jelen szövegzete mellett a rendbeszedósi perekben hozott ítéletek végrehajtása körüli eljárás ellen a felek részéről tehető észrevételek előterjesztésére záros határidő kitűzve nem lóvén, erre magukat a felek a jogbiztonság érzékeny hátrányára végtelen idő tartamon át vélhetnék feljogosítottaknak, és azért a ház az észrevétel tehetési jogot az eljárás folyamára tartván korlátozandónak; az 50. §-nál a szövegzet különbeni meghagyása melleit, ezen szavak után „eljárása ellen" (1-ső bekezdés 3-ik sor) ezen tételt „annak folyama alatt illeszti be. Az 51-ik §. első bekezdés első sorában a 43, 45. és 46-ik §§-ra történvén hivatkozás, a Vll-ik fejezet 43-ik §-ánál tett módosítás folytán ezen hivatkozásnak a 44. 46. ós 47-ik §§-ra kell történni. A 63-ik §-ban minden félreértés s e szakaszból származható hibás következtetés elhárítása végett e szakasz 1-ső bekezdés végéhez, ezen szavak: „a 61-ik §. esetének kivételével hozzáadása határoztatott el. A 65-ik §. 3-ik pontjának második bekezdésében irályi szempontból „a ki" helyett „amely" teendő A nádlási haszonvételekről szóló 73-ik §-ban, miután a ház nézete szerint annak lehetősége nincsen kizárva, hogy a 36-ik §. 2-ik bekezdésében érintett törvényes intézkedés alkalmazásának szüksége is beálland, a 34 — 37. §§-okra való átalános hivatkozást czólszerübbnek látja, miért is a 73. §. második sorában e szavak helyett: „a jelen törvény 34. s 35. szakaszai" — e szavak: „a jelen törvény 34—37. szakaszai" tótettek s e szavak „és a 36-ik §. első bekezdése, elvégre a 37-ik §." kihagyattak. A 82-ik §-t illetőleg, miután a ház a Talmács és Szelistye, valamint az ahhoz tartozó községek folyamodványából tudomást nyert az iránt, hogy Szelistye ós hozzá tartozó községei e szakasz rendelete alá esnek, holott a szövegből azoknak külön felemlítése kimaradt, valamint arról is, hogy e területek jogos birtokviszonyaira nézve villongások léteznek köztük s az erdélyi szász székek közt, melyek birói útra is kerülvén, ott várják elintézésüket, nehogy ez idézett §. jelen szövegezéséből s e területek ottani megnevezéséből a peres kérdésnek egyik vagy másik perlekedő fél részére birói Ítélet előtt is már eldöndöttnek következtethessék, vagy is ily következtetésre a törvényhozás szándóka ellen a szövegben előforduló meg-