Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-980. Kivonat a főrendiház 1871-ik évi május hó 5-én tartott CV. ülésének jegzyőkönyvéből
348 980. SZÁM. 980. szám. Kivonat ••. - , ..." •••• • . • • > •-•"'-•• ••'*. a főrendiház 1871-ik évi május hó 5-én tartott CV. ülésének jegyzőkönyvéből. 547. Napirend folytán tárgyaltatott a főrendiház jogügyi bizottmányának véleményes jelentése kapcsában „az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból felmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről" szóló törvényjavaslat, melyet a ház átalános tárgyalás alapjául elfogadott; s áttérve a részletekre a II. fejezett 7-ik §-át illetőleg az ügyfelek, valamint az esetleg jogszolgáltatásra hivatott bíróságok öntájékozhatása tekintetéből, szükségesnek látja a törvényhozó akaratának, minden eltérő magyarázatot kizáró szabatos kifejezését, miután pedig a puszta telkek iránti intézkedést a birtok e nemének szabatos értelmezése nélkül, téves és eltérő magyarázatokra vezethetőnek tartja, a Il-ik fejezet 7-ik §-át. ekkóp szövegezi: „Puszta telkeknek, azon telkek tekintendők, melyek akár már mint pusztatelkek, akár pedig mint rendes bel- ós külsőséggel ellátott volt úrbéri házhelyek lettek az úrbéri táblába bevezetve, azonban ez utóbbiak birtokosaik által később elhagyattak. Ezen pusztatelkek (sessiones desertae) azoknak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e puszta telkeknek 1848.-évi január 1-én birtokában voltak. A 9-ik §-ban eltórőleg a 7-ik §-ban előforduló 1848-ik január 1-től 1848. május 1-jónek említését tollhibából eredett tévedésnek tartván, helyette: „ 1848-ik január 1-ét" igtatja be. A 14-ik §. bekezdő szavainak szövégzete nem zárja ki azon magyarázatot, hogy mindazon területek, melyeket a volt úrbéresek az urbór behozatala alkalmával megállapított mértéken felül birnak, maradvány földeknek fognak tekintetni, s ennél fogva volt úrbéres birtokosaik azok megváltására lesznek kötelezve; az e részbeni aggály különösen kifejezést nyert Czegléd városa lakosságának a házhoz benyújtott kérvényében. Miután pedig az úrbéri telek utáni tartozmányok nem egyedül az úrbéri szabályzatlan megállapított mórtékben, hanem urbért pótló szerződések alapján létrejött rendezések utján ós pedig rendszerint kedvezőbb feltételek alatt ós nagyobb mennyiségben jutottak a volt úrbéresek kezeire, továbbá az 183 3 / 6 X-ik t, ez 6 §-a értelmében, a szerződós vagy úrbéri utón hozott ilélet alapján rendbeszedett határoknak, különbeii is már csak tagositása engedtetett meg, de a szerződós vagy bírói ítélet által megállapított úrbéri illetmény megfogyasztható, vagy a tartozások szaporíthatok nem voltak, a törvényjavaslat ezen szövegezéséből következhető téves magyarázatok iránt való aggályát a ház alaposnak találván, a 14-ik §-t ekkóp módosítja. A IV-ik fejezet 14-ik §. első bekezdés első sorában „jobbágyok" szó után közbeszúrandó: „az urbóri állománynak akár az urbórben, akár későbbi rendbeszedós alkalmával megállapított mérvén felül birnak;" a 2-ik bekezdés 3-ik sorában e szó után: „azonban hogy" következő szöveg állítatnék ez eredeti helyébe: „a volt jobbágyoknak e birtok többlet után legelő- ós erdő illetményre igényök volna." A IV. fejezet 15-ik §. A zsellér telkek a régibb törvények szerint kültartozmányokkal rendszerint ellátva nem lóvón, — mennyire mégis ilyeneknek kivételesen a zsellérek birtokában volnának, ezeket
