Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-965. Törvényjavaslat a vizszabályozási társulatokról

965. SZÁM. 301 Melléklet a 964 és 965. sz. irományhoz. Jelentés a vízszabályozási és gátrendőri törvényjavaslatokhoz. Hazánk anyagi érdekeinek annyira örvendetes fejlődése, s ezek közt kiválóan a mezei ipar naponként fokozottabb igényei, mindinkább érezhetővé teszik az általános vizjogi törvények hiányát, s csaknem elodázhatlannak tüntetik fel ezen törvények megalkotásának szükségét. De habár egyrészről anyagi emelkedésünk, s nemzetgazdasági érdekeink, eme törvények megalkotását sürgőleg követelik is, — másrészről be kell ismerünk, hogy azon nehézségek, melyeknek elhárítása nélkül az általános vizjogi kérdések szerencsés megfejtése lehetetlen, — ezen, különben a közjólót előmozditására nézve, oly nagyfontosságú ügynek rendezését, a törvényhozás nehezebb feladatai közé sorozzák. Nem vélünk csalódni, midőn kimondjuk: hogy kevés oly tárgy van, melynek rendezése, a törvényhozás körében mélyebben beható tanulmányozást, több oldalú tárgyalást, s nehezebb kérdések előzetes megoldását feltételezné, mint az általános vizjogi törvény: s ép az indokoknál fogva a minísterium annak benyújtására e pillanatban nem is vállalkozhatott; de egyszersmind kijelenteni óhajtja, hogy annak benyújtását legközelebbi feladatai egyikének tekinti. Hazánk anyagi érdekeinek jelen fejlettsége mellett is azonban már elodázhatlanul szükségeseknek mutatkoznak, az általános vizjognak főleg azon részére vonatkozó intézkedések, melyek a vizmentesités czóljából alakult társulatok működését szabályozzák, és azok által végrehajtott vizimüvek fentartására vonatkoznak. Mert az 1836 : XXXVI ós 1840: X. t. ez. ez irányú intézkedései most már nem kielógitők. s az ezen törvények alkotása óta kifejlett viszonyok folytán szükségesekké vált intézkedésekről, törvénykönyvünk nem gondoskodik. A felmerült nehézségek egy része kibocsátott rendeletek által, s a kifejlett gyakorlat alapján oldattak meg, melyeknek foganatosítását ép ez oknál fogva nemcsak egyesek, de a törvényhatóságok is gyakran meghiúsítják. De ezen felül vannak e téren oly kérdések, melyek eldöntése nélkül a készült vízszabályozási vódmüvek fenntartása biztosítva nincs. E kérdések fontossága ós halaszthatatlansága, különösen az utóbbi árvizek, gátrombolások, és a mentesittetnek vélt árterületek elboritása folytán annyira kiemelkedett, hogy ezeknek megoldásával a közvagyonosodás érzékeny hátránya nélkül, már többé késni nem lehet; sőt ezen törvények jótékony hatása épen a jelen körülmények közt mutatkozik legvalószínűbbnek. Hogy tehát addig is, mig az általános vizjogi törvények elkészülhetnek, az annyira szükséges vizszabályozások létrehozatala társulati utón megkönnyittessók ós törvény által biztosítva legyen, szükségesnek láttam egy a vízszabályozási társulatokról és egy a gátrendőri intézkedésekről szóló törvényjavaslatot a mólyen tisztelt országgyűlés elé terjeszteni. A vízszabályozási társulatokról szóló törvényjavaslat főczólja ezen társulatok alakulását ós működését elősegíteni. Nevezetesen megkönnyíteni azt, hogy a társulatok vódműveik előállítására kölcsönöket is köthessenek, melyt czélt leghathatósban mozdítja elő az, hogy ezen törvény által a mentesítés czóljából beruházott