Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-952. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről
250 952. SZÁM. magyar hajók által hozatnak be spanyol kikötőkbe, és hasonlóképen a föld és az ipar terményei, valamint mindennemű és természetű tárgyak, melyek, spanyol hajók által vitetnek be osztrák vagy magyar kikötőkbe, bármilyen legyen eredetük és bárhonnét hozassanak azok, nem fognak más vagy magasabb beviteli vamot fizetni, s nem lesznek más terheknek vagy formaságoknak alávetve, mintha ugyanazon termények vagy tárgyak bevitele nemzeti lobogó alatt történnék. Átmeneti intézkedésképen határoztatik, hogy az osztrák-magyar lobogó alatt Spanyolországba behozott azon áruczikkek, melyek a jelenleg érvényben álló spanyol vámtarifa harmadik rendszabályában soroltatnak elő, 1872, évi január hó 1-jeig az emiitett rendszabályban meghatározott fokozatos vámpótlék alá esnek. Ha azonban ezen vámpótlék az emiitett időpont előtt bármely más hatalom lobogója javára leszállittatnék s megszüntettetnék, az osztrák-magyar lobogónak joga lesz, ugyanazon leszállítást vagy megszüntetést a maga számára igénybe venni. A földnek és iparnak terményei, valamint mindennemű és természetű tárgyak, melyek az egyik szerződő fél kikötőiből akármely más nemzet hajóin törvényesen kivihetők, akár az országból valók, akár kívülről hozattak volt be — szintúgy kivihetők a másik szerződő fél hajóin is anélkül, hogy utánuk más vagy magasabb illetékek fizettetnének, vagy más terhek és formaságoknak volnának alávetve, mintha ugyanazon tárgyak kivitele nemzeti lobogó alatt történnék. XIV. CZIKK. Egyik vagy másik szerződő fél hajóival az osztrák, vagy magyar, vagy spanyol kikötőkbe bevitt áruczikkek ott közraktárakba helyezhetők, vagy pedig átviteli vagy kiviteli forgalomba bocsáthatók, az illető országban erre nézve fennálló átalános törvények értelmében ós a nélkül, hogy ezért más, vagy magasabb közraktári, raktározási, felügyeleti, vagy egyóbb illetékek lennének fizetendők, mint a nemzeti hajókkal hozott áruczikkek után. Magától értetődik azonban, hogy ha az áruczikkek fogyasztásra szánvák, azok után a vámilletékek a fennálló vámszabályok szerint fizetendők. XV. CZIKK. Az egyik szerződő fél területeiről érkező vagy oda szállítandó mindennemű áruczikkek a másiknak területein az e tekintetben érvényes törvények megtartása mellett, minden átviteli vám alól mentesek. Az átviteli forgalom tekintetében a szerződő felek egymásnak viszonyosán, a legkedvezmónyezettebb nemzettel egyenlő bánásmódot biztosítanak. XVI. CZIKK. A két szerződő fél egymásnak kölcsönösen a legkedvezményezettebb nemzettel egyenlő bánásmódot biztosit mindenben, mi a beviteli vagy kiviteli vámtarifára vonatkozik, ugy vízen mint szárazon. Ennélfogva mindegyik fél kötelezi magát, hogy minden kedvezményben, minden előjogban ós minden lejebb száliitásban, melyet az említett tekintetben valamely harmadik hatalomnak már is engedélyezett vagy még jövőben engedélyezend, ép ugy a másik szerződő felet is minden viszonszolgáltatás nélkül részeltetendi. XVII. CZIKK. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a kölcsönös kereskedelmi forgalmat semmiféle be- kivagy átviteli tilalom által nem gátolandják. Ezen szabály alól csupán csak a következő tárgyakra nézve lehet kivételnek helye. Az osztrák-magyar monarchiában: a) az állami egyedáruságokra, (dohány, só, lőpor) b) egészség-rendőrségi tekintetből; c) hadi szükségletekre, rendkívüli körülmények között.
