Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-952. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről

952. SZÁM. 247 952, szám. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről. (A képviselőház által elfogadott vógszerkezetben.) 6 császári ós apostoli királyi Felségének és a spanyol nemzet kormányzójának meghatalmazottjai által, az 1867. évi XVI. t. ez. III. czikkében megszabott mód szerint kötött ós Madridban 1870. évi márczius hó 24-én aláirt kereskedelmi és hajózási szerződój, miután az országgyűlés által elfogadott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősíttetett, a hozzávaló mellékletekkel zárjegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt ezennel az ország törvényei közé igtattatik. Az emiitett államszerződós, s a hozzávaló mellékletek, zárjegyzőkönyv ós nyilatkozat szövege következő : Ő Felsége az ausztriai császár ós Magyarország apostoli királya egyrészről, másrészről ő Fensége a souverain Cortes akaratánál fogva kormányzója a spanyol nemzetnek, azon óhajtás által vezéreltetve, hogy az„ osztrák-magyar monarchia és Spanyolország között a barátság kötelékei szorosabbra füzessenek és a kereskedelmi forgalom szélesbitessék, elhatározták e czólra kereskedelmi és hajózási szerződóst kötni ós e végre meghatalmazottaikká nevezték ki: 0 Felsége a császár ós király: Karnicei gróf Karnicki Lászlót, Ő császári és apostoli királyi Felsége valóságos b. titkos tanácsosát és kamarását Ó Fensége Spanyolország kormánnyzójánál satb., satb. rendkivüli követét és teljhatalmú ministerét. És ő Fensége Spanyolország kormányzója Don Praxedes Mateo Sagastat a portugalli Villavicosa boldogságos szűz fogantatásáról czimzett rend nagykeresztesót, az alkotmányozó Cortes tagját, volt belügyministert, államministert satb., satb. Kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkeket állapitottták meg: I. CZIKK. Az osztrák-magyar monarchia és a Spanyol királyság között a kereskedelem ós hajózás teljesen szabad leend. Midegyik magas szerződő fél alattvalói a másiknak területein a jelen szerződés illető czikkeiben részletezett megszorítások mellett mindazon jogokat, kiváltságokat, kedvezményeket ,'és mentességeket fogják élvezni, melyeket ezen területeken a kereskedelem és hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek tényleg élveznek, vagy jövőben élvezni fognak. II. CZIKK. Mindegyik szerződő fél alattvalóinak szabadságában áll a másik fél államaiban és birtokaiban ugy mint ez utóbbi saját alattvalóinak minden kikötőt és folyó vizet, mely bármely más nemzetnek hajózásra nyitva áll, hajóikkal ós rakományaikkal látogatni, utazni, tartózkodni, kereskedést űzni, iparukat vagy mesterségüket gyakorolni, házakat, raktárakat és boltokat bérelni vagy birni; áiuczikkeket vagy értékeket akár^szárazföldön, akár tengeren szállíttatni, akár bel- akár külföldiektől bizományba venni; mindezt anélkül, hogy na-