Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-933. Törvényjavaslat az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részének kiépitése tárgyában
ém. SZÁM. 135 a) Alépítmény. A ináximal emelkedési viszony az eperjes-héthársi vonalszakaszokon legyen ugy, mint egy áll a száznyolczvanhbz (1 : 180); Héthárstól vagy egy közélében fekvő ponttól a viz választóig legyen agy, mint egy áll a hatvanhoz (1: 60); a vízválasztótól Orlovig legyen ugy, mint égy áll a nyolczvanhoz (1 : 80) ; végül ez utóbbi helytől az ország határáig legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1 : 200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán ós pedig az Eperjestől Héthársig terjedő vonalszakaszon 500 — Héthárstól vagy egy közelében levő ponttól a vizvttasztóig terjedő szakaszon 275, végre a vízválasztótól az ország határáig terjedő vonalon 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok ós szabványrajzok 1 követendők, melyek az állam'költségén foganatba vett vonalaknál megállapittattak s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hola sínök a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezŐleg kell a ! küvécságyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödósóvel, a keresztszelvény-szabványokban megbatározott mértékkel kell bírnia,'ezenkívül még az ; $pitesi alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 5C0 köbméternyi kavicsmeünyiség mint ''tartálék^kövecs helyezendő el. — A müópitmények egészen kő- ós vasanyagból építendők, kivéve a Tarcza Myón felállítandó hidakat, melyek egészen fából építhetők ugyan, de mint ideiglenesek csupán a végleges ' hidak számára kitűzendő hely melló állitandók. Az engedélyes köteles egyébiránt/Ügy a vópges, ,, mint il az ideiglenes híd építése czéljából szükségesföldterületet már most előie kisajátítani. b) Felépítmény. A felépítmény ós minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sínek a könnyebb és kisebb szabványszelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 20 í j % vámfont súlylyal birok legyenek. A talpfák tölgyfából készítendők. Az engedélyes köteles a nyílt pálya és az állomások sínutainak előállításához szükséges felépítményanyagokon kívül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő ós keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalék-anyagot az építési alapból előállítani. — Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni. Minden további magyarázat kikerülése tekintetéből megjegyeztetik azonban, hogy az állomások a m. kir. álLmvasutak szabványrajzai szerint két fővágánynyal látandók el. A felépítményhez szükséges mindennemű vasanyagot ós felépítményi gyári készítményeket köteles az engedélyes lehetőleg a belföldön beszerezni. A mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyes ós a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállított anyagok és gyári készítmények után járó behozatali vám egészben az engedélyest fogja terhelni. c) Epületek, pályaelzárás-jelzések. ... Az épületek kőből készítendők, kivéve az áruraktárakat és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is, de mindenesetre kőalapzattal előállíthatók. A összes épületek alaptervezetét és beosztását illetőleg a m. kir. államvasutak számára készült Szabványrajzok követendők.
