Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-816. Schwarz Gyula s képv. társai határozati javaslata, az 1868. XXXVIII. t.cz. némely szakaszainak módositása tárgyában törv. javaslat beterjesztése iránt

76 815—816. SZÁM. országait terhelő s 31.359,994 frt 20 krra rugó 30 százalékát, a mennyiben az a hivatkozott törv. ez. 5-ik §-ában január és február hóra engedélyezett előleggel már is fedezve nem volna, a közös pónzügyministernek kiszolgáltathassa; b) hogy ugyancsak a közösügyi bizottságok által az 1868-ik évi tulkiadások fedezésére 4.778,214 forint 25V« krban, s az 1870-ik évre 19.715,760, összesen tehát 24.493,974 frt 25% krban engedé­lyezett póthitelnek a magyar korona országaira eső s 7.348,192 frt 27 1 /* krt tevő 30 százalékát, a meny­nyiben az a közös hadügyministenumnak 1867-ről maradt 1,698,710 frt 11 krnyi készletéből s az 1870-ik évi 48-ik t. ez. 4-ik §-ában engedélyezett előleg által már is fedezve nem volna, szintén, kiszolgáltathassa. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Kerkapoly s. k. Melléklet az 815. sz. irományhoz. Indokolás. Az 1871-ik évi államköltsógvetósnek a képviselőház általi tárgyalása még befejezve nem lévén, nincs remény, hogy az államköltségvetós iránti törvény még ezen hó lefolyta alatt megalkottatva, legfelsőbb .szentesítést nyerjen. Nehogy tehát a pénzügyminister a törvényhozásnak a közadók behajtására, valamint a jövedékek kezelésére való felhatalmazását nélkülözze, s az állam beligazgatási, valamint a közös bizottságok által mái­engedélyezett kiadások fedezet nélkül maradjanak, szükséges, hogy az 1871-ik évi márczius hóban viselendő közterhekről, valamint a fedezendő kiadásokról egy külön törvény alkottassék. 816. szám. Határozati javaslat. Tekintettel arra, miszerint az akadályok, mezekbe elemi közoktatás ügyünk korszerű reformja ez idő szerint ütközik, nagyrészt magárak az 1868 : 38. törv.-czikknek hiányaiból származnak, — miután az 1868 : 38. törvényezikk sem az állam, a politikai község s vallás felekezetek közti jogviszonyt kellő sza­balossággal körül nem irja, sem a népiskolai hatóságok szervezetét, müködéskörük feltétéit tényleges hazai viszonyainkkal szemben okszeiüleg gyakorlatias tényezőkhez és módozatokhoz nem csatolja, — a kellő ellen­őrzést a törvény végrehajtása fölött saját maga megnehezíti, s a népiskolák anyagi támogatására oly forrást rendel, mely távolról sem elégséges:

Next

/
Thumbnails
Contents