Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.
Irományszámok - 1869-779. A mentelmi bizottság jelentése Steltzer Frigyes kiszácsi lelkésznek kérvénye tárgyában, melyben engedélyt kér, hogy Pauliny Tóth Vilmos országgyülési képviselő ellen rágalom és becsületsértés miatt sajtópert indithasson
28 779. SZÁM. 779. szám. A mentelmi bizottság jelentése Steltzer Frigyes kiszácsi lelkésznek kérvénye tárgyában, melyben engedélyt kér, hogy Pauliny Tóth Vilmos országgyűlési képviselő ellen rágalom és becsületsértés miatt sajtópert indíthasson. Ifj. Báró Eudits József országgyűlési képviselő még m. 1870. évi július 25-én mutatta be a t. képviselőháznak Steltzer Frigyes kiszáesi lelkész kérvényét, melyben a nevezett lelkész előadja, hogy Pauliny Tóth Vilmos képviselő „Besiedky" czimü, Szakolczán Skarnitzl József nyomiájában magjelent munkájának a kérvényhez csatolt IV-ik kötetében kérvényező Steltzer Frigyest azzal rágalmazza, mintha nevezett Steltzer Frigyes Kuzmany Károly patentalis superintendens ellen gyilkossági kísérletet követett volna el, s hogy ugyanazon munkájában kérvényezőt neveletlennek, betyárnak ós intrigánsnak mondván, becsületében sértegeti, miért is Steltzer Frigyes engedélyt kér a t. képviselőháztól, hogy Pauliny Tóth Vilmos képviselő ellen sajtópert indíthasson. Ezen kérvényt a t. képviselőház m. 1870. évi július 25-én 2316. sz. a. kelt határozatával tárgyalás ós véleményezés végett a mentelmi bizottsághoz tótette át. Azóta törtónt, hogy Pauliny Tóth Vilmos képviselő 1870. október 12-én kérvényt nyújtott be a t. képviselőházhoz, melyben előadja: 1. hogy 1869. mártius hó elején a Pester Lloydbán és a Pesti Naplóban több oly czikk jelent meg, melynek piszkolódó éle az ő (Pauliny Tóth Vilmos képviselő) személyes becsülete ós jó neve ellen volt fordítva azon czólzattal, hogy választóit tőle elidegenítse ; 2. hogy ő (Pauliny Tóth Vilmos képviselő) azt „positive tudja" miszerint a Pesti Naplóban megjelent emiitett czikkeket Steltzer Frigyes irta; 3. hogy ő (Pauliny Tóth Vilmos képviselő) Skarnitzl Józsefnél Szakolczán megjelent utazási naplójában Steltzer Frigyesről joggal mondhatta azt, miszerint ez 1865-ben Kuzmany élete ellen tört, mivel Steltzer ugyanezen bűnnel már 1865-ben nyilvánosan ós ujságszerte vádoltatott, mi a „Cirkevny Listy" czimü lap hiteles fordításban bemutatott két czikkéből kitűnik. A t. képviselőház 1870. október 22-ón 2457. sz. a. kelt határozatával Pauliny Tóth Vilmos képviselő urnák ezen kórvényét mellékleteivel együtt szintén a mentelmi bizottsághoz utasította s a mentelmi bizottság ezen ügyet f. 1871. január 15-ón tartott ülésében tárgyalván következő véleményt terjeszt a t. képviselőház elé : Tekintve, miszerint a fenforgó esetben Pauliny Tóth Vilmos képviselő urnák sajtó utján tett oly nyilatkozatairól van szó, melyek által egy magán ember magát sértve érzi, s melyeknek beszámithatóságát megítélni a képviselőház nem illetékes; a kórt engedély megadása ellen semmi alapos ok fenn nem forog, s azért a mentelmi bizottság véleménye szerint: Steltzer Frigyes kiszácsi lelkésznek az engedély megadandó arra, hogy Pauliny Tóth Vilmos képviselő ellen a Szakolczán 1870-ben Skarnitzl Józsefnél megjelent „Besiedky Viliama Pauliny Tótha svá?ok IV-ban Steltzer Frigyes ellen irányzott állítólagos rágalom ós becsületsértés tárgyában sajtópert indíthasson. Hoffniann Pál s. k., Hodossy Imre s. k., bizottsági elnök. a mentelmi bizottság jegyzője.