Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.
Irományszámok - 1869-776. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „a magyar sorhadi csapatokhoz és a hadi tengerészethez 1871-ik évben kiállitandó ujoncz és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában” előterjesztett 543. számu törvényjavaslatra vonatkozólag
776. SZÁM. §5 M ellék let az 776. sz . iromá nyhoz. Különvélemény a magyar sorhadi csapatokhoz és hadi tengerészeihez 1871-ik évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalékok megajánlásáról szóló 5é3. sz. alatti törvényjavaslat czime iránt. Az osztályok előadóiból alakult közp. bizottmány többsége mai ülésében a fenn idéztem törv. javaslat czimét következőleg módositá; „A magyar hadsereghez és hadi tengerészeihez sat." A kiegyezésről szóló 1867. 12. t. czikk első szakaszai elsorolván azon ügyeket, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és tartományokkal közösek a 9. §-ban ezt mondja; „A közös védelemnek másik eszköze a hadseregs az arra vonatkozó intézkedések, egy szóval : a hadügy." A 11. §. ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogait körvonalozván, a fennebbi szakaszt világosan értelmezi, midőn mondja : „mind az, mi az egész hadseregnek ós igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére sat. vonatkozik. A következő 12. és 14. §-okban a magyar hadsereg kitétel, mint már a fönnebbinek folyománya, magában fordul elő. Ezen látszólagos ellentót azon alkalommal, midőn a véderőről szóló 1868. 40. t. ez. megalkotása után s annak alapján a honvédelmi minister az első ujonczjutalék megszavazását kivánta, egy erre vonatkozó törvényjavaslatában, a mostanival teljes azonos czim alatt, a benne előforduló „magyar sorhadi csapatok* kifejezés aggályokat keltett fel s szemben a felemiitett 1867. 12. t. czikkel elég fontos okot szolgáltatott arra, hogy az országgyűlés törvónymagyarázási jógával éljen. A törvényhozás e tőrvény-magyarázási tisztét teljesitó s kimondása a megalkotott 1868. 1. t. ez, czimóben szentesítve van, melynek ugy szavai mint értelme teljesen egyeznek azzal, melyet a most előterjesztett honvédelmi ministeri törv. javaslat tartalmaz. Ezen törvóny-magyarázási tisztet ugyan ezen tárgyban és czimben ismételve kellett gyakorolnia az országgyűlésnek, midőn az 1870. évre kivánt hadjutalók megszavazása volt tárgyalás alatt -— a törvény által már szentesitett czimmel. A törvényhozás magyarázata a másodízben is az volt, mint először, s kimondása az 1869 : 15. t. czikk ezimében szentesítve van. A VII. osztály a törvénynek ily világos adataival, s a törvényhozás factorainak ily beszédes tényeivel szemben egy perezre sem ingadozhatott az iránt, hogy a szóban levő törvényjavaslatnak már két törvény által szentesített czimét ezúttal is fenntartsa, s erős következetlensógi vád nélkül nem határozhatá magát arra, hogy mit a törvényhozás ismételt magyarázatával megfelelőnek mondott ki, ugyanazt egészen hasonló körülmények és okok mellett egy harmadik magyarázattal felforgassa. Nem tehetó ezt a VII. osztály még azért sem, mert ez által alkalmat szolgáltatna a feltevésre, hogy vagy a két első magyarázat volt téves, vagy a mostani, ellen merülhetnek fel kételyek; egyik, mint másik csak a bizalmat ingatná meg, melyet törvényeink iránt mindenkiben szilárdítani feladatunk. Yégvl nem változtalhatá meg a VII. osztály a lárgyalás alatti törvényjavaslat czimét még azért sem, mert az 1867. 12. törvény szerint a hadsereg közös, melynek a magyar hadsereg kiegészítő része — nem külön álló, rem örállé 1eM. UjrrezfM tehát a iragyar serbadi csapatokhoz ás hadi fcflg*' iiíi'YH, rnoxÁnx 18C9/7L vm. A
