Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-894. 1871-ik VIII. törvényczikk a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

894. SZÁM. 289 16. §. Az erőszak bűntettét követi el továbbá az a biró vagy birósági hivatalnok, ki hivatalának tekintélyét felhasználja arra, hogy valamely tanura vagy szakértőre, nyilatkozatának vagy véleményének érdemét illetőleg törvényellenes befolyást gyakoroljon ; vagy a ki ezen czél elérésére a fél, vádlott, a tanú, vagy szakértő irányában fenyegetés vagy kényszerítő eszközt használ. 17. §• Hamisítást követ el azon biró, vagy birósági hivatalnok, ki a jegyzőkönyvet vagy egyéb okiratot, melynek vezetésére illetőleg szerkesztésére, hivatalánál fogva kötelezve vagy jogosítva van, szándékosan nem híven vezeti vagy szerkeszti ; vagy ki e hűtlen vezetést vagy szerkesztést oly okiratra vonatkozólag követi el, mely valamely jog bebizonyítására lényeges, s azon szándékkal, hogy bű tett által valaki részére illetéktelen haszon, vagy jogellenes kár háruljon. Az ezen szakaszban megjelölt okiratok szándékos megrontása, vagy megmásítana hasonló bűntettnek tekintetik. 18. §. A fenntebbi szakasz alkalmazandó a hiteles fordítóra is, ha ez az abban körülirt bűntettet vagy írásban foglalt hivatalos forditmány, vagy a bíróság előtt élőszóval előterjesztett fordítás által követte el. 19. §• A biró vagy birósági hivatalnok, ki a hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapírt vagy egyéb értékkel biró tárgyat egészen vagy részben eltulajdonítja, vagy elidegeníteni : ugy szintén, a ki a fennebbi 17. §-ban érintett, vagy a biróság őrizete alatt levő valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít vagy megsemmisít : a sikkasztás bűntettét ^követi el. Mindazon károkért, melyek az 1869. évi 4. t. ez. értelmében kinevezett birák ós birósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magán feleknek okoztattak, az állam felelős. Az ily károk megtérítésére nézve az illetőknek bárhol és bármikor található vagyonából, az államnak viszkereseti joga van. III. Fejezet. A fegyelmi vétségek. 20. §. Fegyelmi vétséget követ el, s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró vagy birósági hivatalnok : a) ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czólból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon ; •

>b) ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik. 21. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen : ha a bíró oly ügyben, melyben az eljárás ós határozat azon bíróságot illeti, melynek ő tagja; a) valamely fél részére per, vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szer késztette t helybenhagyás vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésen kivül, a per mikénti vitelére útmutatást, vagy tanácsot ad : b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézései vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró biróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik ; KÉPVH. iROMÁNr. 1869|71 vm. 37