Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-668. Törvényjavaslat a japáni császársággal 1869. évi october hó 18-án kötött kereskedelmi szerződésről
72 CG8. SZÁM. Az osztrák-magyar alattvalók szabadon mozoghatnak a következő határok között: Yokohomatól (Kahagawa kerületében) a Rokugo folyóig ós minden más irányban 10 Ri távolságra Hiogotól Kiotó felé ezen várostól 10 Ri távolságra és minden más irányban 10 Ri távolságra ; Osakától délre a Yamaogava torkolatától Fúna Bashimuráig és innét égy az ezen helytől Kiokojimurán keresztül Sadáig vont vonalon belül; Sakai városa ezen határokon kivül fekszik ugyan, meglátogatása azonban az osztrák-magyar alattvalóknak meg vagyon engedve. Nagasakitól minden részébe a nagasaki kerületnek. Nügata és Hakodatétól minden irányban 10 Ri távolságra. Ebisuminátotól Szádó szigete minden részébe ; Tokaitól (Yedo) a következő határokon belül í a Shintonegaiva torkolatából Kanamashiig ós a Mitao felé vezető ut hosszában Senjiig, innét a Sumida folyó hosszában Furuja-Kamigoig és Omuró, Takakura Koyata, Ogiwara, Myadera, Mitsugi és Tanákán keresztül a Rokugo folyón lóvö hinoi kompig. A 10 Ri távolság száraz földön az emiitett kikötők mindegyikének városházától (Saibansho) kezdve számítandó. Egy Ri egyenlői 12367 osztrák láb 4275 angol yards 3910 franezia métres-el. Azon osztrák-magyar alattvalók, kik ezen határokat átlépik, 100 mex. dollárs és ismétlés esetén (250) kétszázötven mex. dollárs pénzbüntetéssel fognak fenyíttetni. 4. CZIKK. A Japánban tartózkodó osztrák-magyar alattvalók vallásuk szabad gyakorlására jogosítvák. E Végből a letelepedésükre kijelelt területen vallásos szertartásaik gyakorlatára épületeket is állithatnak. 5-ik CZIKK. Minden személyt vagy tulajdont illető perlekedés, mely Japánban tartózkodó osztrák-magyar alattvalók közt támadna, a cs. és k. hatóság eldöntése alá bocsátandó. A japáni hatóságok semmi olyan peres ügybe sem fognak avatkozni, mely osztrák-magyar alattvalók ós valamely más szerződési viszonyban lévő hatalom alattvalói között támadna. Ha osztrák-magyar alattvalónak japáni ellen van panasza vagy keresete, a japáni hatóság határoz. Ellenben a cs. és kir. hatóság határoz, ha japáni emel panaszt, vagy keresetet-osztrák-magyar alattvaló ellen. Ha valamely japáni osztrák-magyar alattvaló irányában fennlevő tartozását meg nem fizetné, vagy csalási szándókkal elrejtőznék, az illetékes japáni hatóságok minden hatalmukban álló eszközt fel fognak használni, hogy az illetőt törvény elő állítsák ós kényszerítsék adósságának megfizetésére. Szintúgy, ha osztrák-magyar alattvaló csalási szándékkal elrejtőznék és adósságait japániak irányában ki nem egyenlítené, a cs. és k. hatóságok hatalmukhoz képest mindent el fognak követni, hogy a bűnöst törvény elé állítsák és tartozásának megfizetésére bírják. Osztrák-magyar vagy japáni alattvalók adósságainak megfizetéseért sem az osztrák-magyar, sem % japáni hatóság nem vállal felelősséget. 6-ik CZIKK. Osztrák-magyar alattvalók, kik bűntényt követnek el japáni vagy más nemzet alattvalói ellen, ?, cs. és k. consulsági hivatalnok elé vezetendők és országuk törvényei szerint fenyitendők. Japáni alattvalók, kik bűnös cselekményt visznek véghez osztrák-magyar alattvalók ellen, a japáni hatóságok elé állitandók és japáni törvények szerint büntetendők.
