Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-656. Törvényjavaslat a földadó kataszter kiigazitásáról

44 656. SZÁM. törvényeket és szabályokat beható vizsgálat és tanácskozás alá vették s munkálataik több kötetre terjedő eredményét f. ó. május hó elején az akkori pónzügyministernek be is nyújtották. Mióta a pénzügyministerium vezetését ő cs. s apostoli kir. Felségének legmagasabb bizalmából átvettem, ezen szakbizottmányi munkálatok tanulmányozására kiváló figyelmet fordítottam, hogy az egyes adónemek által közvetlenül érdekelt szakfórfiak kifejezett nézetéről ós a létesítendő reformok iránti óhajtásáról kellő tájékozottságot nyerhessek ; azután pedig a pénzügyministerium kebelében az illető ügyosztályvezetőket, a követendő irány megjelölése mellett, a fentebb érintett egyes adónemekre vonatkozó törvény avaslatok készítésére utasítottam. Az adózási rendszerben érvényesnek elismert elv, hogy az adófizetők a közterhek viseléséhez tisztajövédelmekhez aránylag járuljanak, nehogy az adót az adófizetőkre nézve az aránytalanság tegye súlyosabbá. A földadó-kataszter Magyarországon ezek előtt 18 évvel hozatott be; de a földadó-szakbizottmány elismerése szerint is e munkálat némely vidékeken már kezdetben hiányosan vitetett keresztül. A kiderített tiszta jövedelem ugyanis néhol túlszárnyalta a valóságos tiszta jövedelmet, néhol pedig meg sem közelitette azt, minélfogva a földadó kivetésében aránytalanságok támadtak, melyek alapját maga a kataszteri munkálat vetette meg. Ezen aránytalanság utóbb még nagyobb mérvet öltött az évről évre változott gazdálkodási viszonyok folytán, miután a csekély tiszta jövedelemmel felvett legelőket ós erdőket sok helyen szántóföldekké alakították, kopár hegyoldalakat szőlőkkel ültettek be, mig másutt, bekövetkezett mostoha viszonyok folytán a meglévők mi velősével felhagytak. De lényegesen nevelték a létez > aránytalanságot a koronként különösen az ujabb időkben épült vaspályák is, ugy hogy azon kataszteri tisztajövedelem, mely a már elavult, de földadónknak még ma is alapját képezi, a valóságos tiszta jövedelemnek az ország némely vidékein alig teszi felét vagy harmadát, mig másutt még ma is valóban eléri s tán túlhaladja azt. Ezen aránytalanságot sok adófizetőre nézve majdnem elviselhetetlenné tette a volt kormánynak azon intézkedése, hogy a .kezdetben 16%-kal megállapított adó-láb több ízben emeltei ott, mely utóbb a föld tehermentesítési járulókkal és több rendbeli pótlékkal együtt 30%-ot tett, minélfogva az igazságtalan alapon kirótt nagyobb teher sok helyen nem csak kimerítette a tiszta jövedelmet, hanem magát a tőkét is megtámadta. Ezen körülmények a földadó elleni felszólamlásokra nem csak okot szolgáltattak, hanem az ez irányban támasztott panaszokat a pénzügyigazgatásban, mintegy megörökítették, mely panaszoknak nagyobbrészt félrendszabályok szerint történt elintézése a különben is egyenetlen földadólapot még olyanabbá tette. Az érintett aránytalanság megszüntetése a kincstárnak nem kevésbé áll érdekében, mint az adófizető földbirtokos osztálynak, s annak megszüntetése, a földadó-szakbizottmány véleménye szerint is, a mostani földadókataszter kiigazítása által érhető el legczólirányosabban, mely műnk '.lat elvei jelen törvényjavaslatban állittatatik össze. Több ok szól a mellett, hogy egy állandó s a mostani viszonyoknak minden tekintetben megfelelő adórendszer megállapításánál, ezen törvényjavaslat legyen az első, mely tárgyalás végett a törvényhozás elé terjesztessék. A pénzügyi bizottság már 1868-ban az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslatok iránti jelentésében kiemelte annak szükségót^hogy a különböző adónemek, az alkalmazott adó-láb magassága tekintetében, egymással arányba hozassanak, s ezen adónemek magokban véve is kiegyenlítettek legyenek. E czélból alapegységre van szükség, melyhez méretvén a többiek is ezzel és egymás közt arányosittassanak. Ily alapegységül a bizottság a földadót vette, miután hazánkban a földadót alakadónak lehet ás kell tekintenünk, nemcsak mivel az állambevótelek legjelentékenyebb forrását ez képezi, hanem, mivel a magyar korona országok területe mind fekvésénél, mind talajminőségénél fogva földmivelósi iparra kiválólag hivatva lévén a földadóval a többi egyenes adók, valamint a közvetett adók nagy része is, oly szoros összefüggésben áll,