Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-771. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyministerium 1871. évi költségvetési előirányzatát illetőleg
392 77!. SZÁM. sógvetés mai összeállítása előtünteti, ellenkezőleg valódilag a bányászat kezelése nevezetes hiányt mutat fel. A bizottság a bányászat és pénzverésre felvett összegeket a következő rovatokban megszavazásra ajánlja Bányászat és pénzverés. Kiadások 13,574.070 frt. Bevételek 11,723.032 „ A bizottság ez előirányzat részleteinek gondos átvizsgálása után általánosságban az egész bányászatra vonatkozólag egy e jelentésben alább felvett indítványt határozott a t. képviselőház elé terjeszteni, A részletekre vonatkozólag utal a bizottság a költségvetés részletes táblázataira és kimutatásaira és ezúttal az egyes rovatok közül csak a pesti bányatermény árudára, mely az évenként általa értékesített fémáruk értékéhez képest aránytalan nagy költségbe kerül, teszi azon észrevételt, és felhivandónak tartja pénzügyministert annak megvizsgáltatására: nem lehetne-e a bánya-terményeket bizomány utján kevesebb költséggel értékesíteni ? Átalában azonban a bányászatra vonatkozó költségvetési előterjesztések tanulmányozása után a bizottság azon meggyőződésre jutott, miszerint a bányászatnak átalában ós főleg a bányászat kezelésének kérdése komoly vizsgálatot érdemel és azért a következő határozati javaslatot terjeszti a t. képviselőháznak elfogadás végett: A pónzügyminister oda utasittatik, miszerint szakértők közbejöttével vizsgálat alá vétetvén az állami összes bányászatot és ezzel kapcsolatban lévő gyármüveket ; tegyen a teljesítendő körülményes vizsgálat befejezése után jelentést az iránt, vájjon ezen bányák ós gyárművek vagy némelyek azok közű/ eladás által nem lennének-e jobban, mint állami kezeléssel az állam javára értékesíthetők ? E helyütt feleinlitendőnek tartja a bizottság, hogy ezen költségvetés az ingó államvagyon jövedelmeit nem irányozza elő, felhívta azért a bizottság a p. ministert, hogy terjeszsze elő az ingó államvagyon elenlegi állapotának kimutatását ós a vagyont képező tőkék jövedelmének előirányzatát is. A pónzügyminister teljesítvén a bizottság ezen kivánatát, e kimutatást és a jövedelem előirányzatot mellékletül ide zárva bemutatja a bizottság. Egyébiránt megjegyzi, hogy a p. minister az ingó államvagyon hová fordítása iránti javaslatát későbbre szándékozik az esetleges deficit fedezésének módjára vonatkozó előterjesztésével együtt a t. képviselőháznak bemutatni. Felemlíti még a bizottság, hogy az 1868 : II. t. czik átal a garantia-alapra szánt értékek is ide fognak áttétetni, mihelyt az illető törvény megalkotva lesz; ezeknek állaga 1871-re : az ide zárva mellékletül bemutatott ingó államvagyon kimutatásban részletesen elő van tüntetve : Különféle kiadások czimén a bizottság az egyes rovatok alatt felvett összegeket az utolsó előre nem látható kiadásokra előirányzott 20,000 ft. kivételével, melynek törlését indítványozza azon okból, mert az egyes czimek mindegyike már e czélra tartalmaz bizonyos összeget — megszavazásra ajánl 928,000 ftot. Különféle bevételek czim alatt felvett összegeket a bizottság megzavazásra ajánlja összesen 163,725 ftban, 1870-re előirányoztatott e ezimen 238,000 ft. tehát 74,425 ftal több. E nevezetes különbségnek okai iránt a bizottság a pónzügyministertől felvilágosításokat kért. A pénzügyinmister e felvilágosításokat a következőkben terjesztette elő: Ezen különbözet oka az, hogy 1871-re fel nem vétetett : a) államkövetelések czimén 106.512 frt. b) Besztercze községének tartozásánál kevesebb 2,100 „ c) a kamatoknál kevesebb . . . . .' . 18,513 „ d) a perköltségeknél kevesebb . . . . . 300 „ e) a különféléknél kevesebb . . . . . 803 „ összesen kevesebb 128,228 frt.
