Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-733. Törvényjavaslat a Pest város északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárut munkálatai költségeinek fedezéséről - 1869-734. A központi bizottság jelentése az 1871-ik évi január hó 1-től ugyanazon évi február végéig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyában
734. SZÁK. 259 Állam, melyben a törvényhozás ezen jogot nem gyakorolja, a szó valódi értelmében alkotmányos államnak nem is nevezhető. A törvényhozásnak, közvetve a nemzetnek ezen joga, fennálló törvényeink által — melyek szerint a kiadások egy nagy része elvonatik a törvényhozás közvetlen megállapítása és elleuőrködése alól — tetemesen megcsonkítva van, a végrehajtásban pedig képzeletivé tétetett még azokra nézve is, a melyekre nézve azt a törvény biztosítja. Az 1867-ik év óta, midőn a magyar felelős ministerinm kineveztetett, soha sem volt annak idejében kellő alapos tárgyalás után megszavaztatott költségvetésünk. 1867-ben igazolták ezt az átmeneti helyzet nehézségei. 1868-ban a fennforgó körülmények között még menthető volt az, hogy az egész költségvetés alapos tárgyalás nélkül rögtönözve lett az 1869-ik évre megszavazva. 1869-ben már szemben a képviselőház azon határozatával is, hogy az egész költségvetés september 15-kóig beterjesztessék, menthetetlen volt a ministerium ebbeli mulasztása, mely miatt ismét felhatalmazáshoz kellett az 1870-ik óv első hónapjaira nézve folyamodni, miért is nem késett a háznak egy része kifejezni e miatt roszalását. Tétettek is ígéretek, hogy ez többé történni nem fog, és mégis az 1871 -ik évre szóló költségvetés ismét oly későn terjesztetett be, hogy azt a jelen óv folyamán tárgyalni nem lehet, és újra felhatalmazás megszavazása követeltetik a törvényhozástól. Valóban, ha van haladás szemben a múlt években történtekkel, az csak is azon szomorú jelenségben nyilatkozik, hogy most már a delegátiók is előleget szavaznak meg, s azok alapján kívántatik, az általuk megállapítandó költségekre nézve is a felhatalmazás. Az előlnevezett osztályok előadói tudják azt, hogy az államháztartás okvetlen szükségleteit megtagadni semmi körülmények között nem szabad, de tudják azt is, hogy azon ministeriumtól tagadni meg a követelt felhatalmazást, mely majdnem négy év alatt e tekintetben nem jobbá, de roszabbá tette a helyzetet, nem egy ós ugyanaz az államháztartás szükségleteinek megtagadásával. És épen azért, míg készek lennének megadni a felhatalmazást ez esetben minden oly kormánynak, mely most vévén át a kormányzatot, nem lenne oka az alkotmány-ellenes helyzet bekövetkezésének' addig kitelessógüknek tartják, hogy : miután az ez előtt kifejezett kivánatok és roszalás, sőt a képviselőház határozata is sikertelennek maradtak, a felhatalmazás megtagadása által tiltakozzanak a ministeriummal szemben azon eljárás ellen, mely a magyar törvényhozásra nézve most már negyedik évben kópzeletivé teszi a költségvetés megállapításának sarkalatos jogát. Annál inkább kötelességüknek tekintik pedig ezt, mert, ha föltétlenül igaznak ismertetnék el az, hogy az államháztartás érdekemé] fogva ily felhatalmazást soha, semmi körülmények között és bármely kormánynyal szemben is megtagadni nem szabad, lehetővé tétetnék, hogy egy kormány évről évre folytonosan előidézvén ezen helyzetet, állandóan lehetetlenné tegye, hogy a törvényhozás a költségvetés megállapításának jogát sikeresen gyakorolhassa. Az elősorolt indokoknál fogva tehát indítványozzák, hogy a kért felhatalmazást a képviselőház a kormánynak ne szavazza meg. Pesten, decz. 19-én 1870. B. Simonyi Lajos s. k., Tisza Kálmán s. k., Mocsary Lajos s. k., az V. osztály előadója. a VIII. osztály előadója. a IX. osztály előadója. 38*
