Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-715. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a községek rendezéséről szóló 350 szám alatt törvényjavaslat tárgyában

190 715. SZÁM. bizottmány e joggal felruházandónak tart minden 20 éves községi lakost, ki a fentebbi adózást teljesiti, vagy szűkebb körülményei közt személyes, kereseti adót fisét. A bizottmány a 20 éveskor jogosítását indokoltnak tartja a vóderőről szóló törvény intézkedése által, mely a védkötelezettséget a 20 éves kornál kezdi, a személyes kereseti adó felvétele által pedig azon községi lakosokra van tekintet, kik bevallható jövedelemmel nem birván, az állam terheihez személyes kereseti adójokkal járulnak. Az eredeti javaslat 29. §-a választói joggal nem bírónak mondja a hadsereg állományában tettleg szolgáló, ós a sorhadi szolgálatra köteles katonákat; a közp. bizottmány tekintettel a sorhadi kölezettsóg hosszú idejére, melynek a besorozott kétharmadánál többet otthon családja körében tölt el, nem találta indokoltnak, hogy ők ezen időre választási jogaik gyakorlásától eltartóztassanak, azért javaslatában csak is a tettleges .állományban állókra terjesztetik ki a nem választhatás. Ugyan ezen szakasz f.) pontja a csupán személyes kereseti adót fizetőket a választási joggal nem birok közt sorolja el; minthogy azonban a bizottmány a megelőző §-ban e joggal azokat felruházandónak javasolja, szerkezetéből e pontot kihagyá. Megemlítendő még a 30. illetőleg 41. §; az elsőbbnek azon tótelét, hogy egyes ugyanazon személy két czimen nem szavazhat, a bizottmányi javaslat kihagyja, mert ez által vagy a kiskorú, vagy különben is szavazattal biró gondnoka fosztathatnék meg jogától. Eltérés van még az eredeti ós a bizottmányi javaslat közt a 32., illetőleg a 43. §-ban. Az eredeti javaslat szerint képviselővé választhatik kis és nagy községben minden választó, a ki választói jogát személyesen gyakorolhatja. A közp. bizottmány ezt szabatositni kívánta az által, hogy hivatkozva saját szövegezésének 39. és 40. §-aira, a választási jog csak az ezekben elsoroltokat illeti meg; kivételekül állítja fel a bizottmányi javaslat azokat, kik a község közjavadalmait haszonbérlik vagy a községgel más számadási viszonyban állanak. Az eredeti szövegben a kivétel nem fordul elő. Az eredeti szöveg 24-ik s ezen fejezet 1-ső §-a a képviselő-testületet^ választottakból, és fele részben legtöbb adófizetőkből javasolja megalakítani. A központi bizottmány többsége saját szövegének 34. §-a szerint ezen elvet magáévá tevén, négy osztály előadói mint a kisebbség külön vélemény előterjesztését jelentették be. 5) A képviselő testület gyűléseiről szóló V. fejezet szakaszai lényeges változtatást nem szenvedtek : csupán az eredeti szöveg 48. §-ára tette a bizottmány azon módosítást, hogy rendkívüli közgyűlés tartathatik, mihelyt a biró, polgármester, a képviselő testület vagy tagjainak egy negyede jónak látja. 6) A községi elölj ár óságrél szóló VI. fejezet szakaszaiban szintén vannak a két szerkezet közt lényeges eltérések. Az eredeti javaslat 55. §-át a bizottmányi szöveg 66. §-a nem csak megbőviti, de egyszersmind az időt is kimondani javasolja, mely alatt nagy és kis községekben a biró, jegyző, tanácsbeliek sat. kötelességeinek, s a szolga-személyzet létszámának megállapítására szabályrendelet alkotandó, még pedig egy általános a törvényhatóság által, s ennek alapján a községek, tekintettel helyi viszonyaikra, készítik el saját elöljáróságuk teendőire vonatkozó szabályrendeletet. A központi bizottmány azon nézetben van, hogy a törvény ezen intézkedését a rendezési munkálat megkezdhetése nem nélkülözheti. Az eredeti szerkezet 60. §-a szerint a községi és körjegyző csak tiszti kereset folytán veszti el hivatalát; a központi bizottmány szövegezésének 71. §-ban nem említve meg a tiszti keresetet, melyet bünWáA esetében a köztörvény mindenki irányában fentart, szükségesnek tartotta szabatosan megjeelni az okokat, melyek alapján közigazgatási utón mozdittathatik el hivatalától, s ugyanazért a tiszti kerese ről szóló tételt e helyütt kihagyta. Az elöljáróvá választhatásról szóló régi 63. §-t a központi bizottmány saját szövegezésének 74. §-ában azon módosítással terjeszti ki a jegyzőkre, orvosokra, ügyészekre ós mérnökökre, hogy ezek megválaszthatok a nélkül, hogy előbb községi választók lettek volna. Ugyanezen szakasz második bekezdését a 77. §-ban fogalmazza.