Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-688. A közmunka és közlekedési m. kir. ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése a buda-pesti Dunarész szabályozása tárgyában
688. SZÁM. 15Í) a Duua folyónak jelenlegi medrében való meghagyása mellett, az I. számú terv szerint javaslatba hozott szabályozási rendszert tartják műszaki szempontból — egyedül ezólirányosnak és okszerűnek, mert a viz sodrának a jobb parttól, a bal oldalra való eltérítése a Gellérthegytől függvén, a Dunának mostani kanyarulata azon helyzetnek teljesen megfelel, melytől a folyam iránya feltóteleztetik. De helyes és okszerű a Duna folyásának, az I. sz a. tervben kijelölt iránya még azért is., mivel a felső folyamszakasz, a szabályozandó kanyar érintőjéhez csatlakozván, ez által a két főváros közötti folyamosztályban a Duna medre, egy elegendő nagy fél átmérőjű s nemcsak az árviz, hanem a jég szabályszerű és igy minden veszély nélküli levezetésére igen kedvező és alkalmas körvonalat képez. A fentebb emiitett szabályozási terv végrehajtása által különben, a kitűzött czól, mely egyrészről az árvíz kiöntésének és a jógtorlásnak elhárításából, más részről pedig az akadály nélküli hajózás biztosításából áll, annyival biztosabban el fog éretni: mivel a folyó szélességének egy 200 öles szelvéuybeni összeszoritása, és a szakértők által is valóban szükségesnek talált elzárása, s legfeljebb egy tápzsilippel való ellátása folytán, a Duna folyó medrét kellőleg mélyítem fogja; mi által a jógtorlásnak eddig még mindig létezett veszélye, jövőre nézve mellőzve leend. Mi ezek után a Duna folyónak eddigi természetes ágyából egy uj — a helyzeti viszonyoknak kevósbbé meg-felelő — mederbe való, s az l/a alatti tervben vázolt áthelyezését illeti, ez műszaki szempontból egyáltalában nem indokolható; és igy ezen terv végrehajtása mellett, csakis a szárazzá teendő terület megnyerését lehetne érvül felhozni. Alólirt szakértők nézete szerint azonban egy ily nagy folyót, mint a Duna, egy uj — az eddiginél kevésbé czélszerü és alkalmas mederbe — csupán a terület megnyerése végett áthelyezni akarni, annál kevésbé látszik helyes és indokolt eljárásnak: minthogy a folyó ezen áthelyezését csak igen tetemes, s az •/. alatti költségvetés szerint — minden bizonynyal a négy milliót meghaladó több — költséggel lehetne foganatosítani; továbbá, mert a Duna balpartján — ott, hol ezen terület megnyerhető volna — még igen nagy kiterjedésű be nem épített terület létezik; és végre, mert a Duna medróból nyerhető terület — már igen mély fekvésénél fogva — épületek felállítására, az alapvetés rendkívül költséges volta miatt egyáltalában nem alkalmatos. Ezen tervnek végrehajtását egyébként alulirt szakértők, a technika mai állása, ós a rendelkezésre álló segédeszközök alkalmazása mellett, nem állithatják ugyan műszaki lehetetlenségnek, de szükségesnek találják erre vonatkozólag is mindazonáltal megjegyezni: hogy ha ezen áthelyezése a Dunának, nem több évi folytatólagos átszoritása által a folyónak fogna létrehozatni, — hanem miként ezt a főváros érdeke kívánná — gyorsan, tehát az uj meder kikotrása, ós a baloldali part újbóli beépítése által eszközöltetnék: hogy ezen utóbb emiitett végrehajtási mód, minden esetre a legnehezebb műszaki feladatok közé tartozik; melynek megoldásánál csaknem előre látható egy oly időszak, midőn maga a munka végrehajtása nagy akadályát fogja képezni a hajózásnak, sőt a melyben egyáltalában nem lesz kizárva Pest városára nézve sem, egy rendkívüli rögtönös veszély lehetősége. Végre azon kérdést illetőleg, hogy mennyire volna lehetséges és czélszerü a balpartot az I. alatti terv szerint javaslatba hozott szabályozási vonalról a Duna medrébe még jobban bellebbezni, megjegyeztetik : hogy ennek végrehajtása ellen műszaki szempontból semmi nehézség sem forog fenn. Miért is e kérdést csak a bellebbezósre megkívántató több költségeknek, a nyerendő terület értékével, leendő egybevetése után lehet eldönteni. A haszonnal értékesíthető terület okszerűen, semmi esetre sem terjedhet azonban tovább a 0 ponti vízállásnak a meder hajlását érintő vonalánál. Ezek után elnök a bizottság tagjainak szives közreműködését megköszönvén, a jegyzőkönyv befejeztetett. Kelt Budán 1870-ik évi augustus hó 19-én.
