Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-688. A közmunka és közlekedési m. kir. ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése a buda-pesti Dunarész szabályozása tárgyában
152 688. SZÁM. ségtelen is talán megjegyezni, hogy e terv, ugy a mint most már megállapítva van, a régibb tervek és szakvélemények felhasználásán kivül is hosszas és mélyreható ujabb tanulmányozások és tárgyalások eredménye. A tudománynak ixjból fel kellett keresni és megállapítani a folyótest hibáit, s újból fel kellett keresni és megállapítani az orvoslás módjait is, mely tekintetben a tárgyalások leginkább a következő kérdések körül forogtak, úgymint: a) a szabályozás kezdőpontja ; b) a margitszigeti ágak megosztása; c) a Gellérthegy alatti mederelfajzás megszüntetése. Enquete bigottság. Azonfelül, hogy a közlekedési ministerium szakközegei, Mihalik János ministeri tanácsos vezetése mellett, e kórdóseket a legbehatóbban tanulmányozták, s a helyi viszonyok szakértői megszemlélése a tárgyalások mindegyik stádiumában előfordult: folyó évi augusztus hó 17-re még egy enquete-bizottság is hivatott össze, melyben a ministerium, a közmunkatanács, a vasutépitószeti igazgatóság, ós a magyar mérnökegylet küldöttein kivül szakértükül az e téren dicséretesen ismert Engerth Vilmos lovag ós cs. k. udvari tanácsos, valamint W e x G u s z t á v cs. k. ministeri tanácsos urak vettek részt. II. terv. E bizottság ítélete a mellékelt jegyzőkönyvbe van Jetéve, s a kormány megelégedéssel jelezheti, hogy ezen ítélet az előterjesztett tervre nézve egészen kedvező. — Csakis: A kezdőpont indokolása. I. A szabályozás kezdőpontjára nézve tér el a bizottság nézete a kormánynak nem is nézetétől, hanem csak álláspontjától. „Igen kívánatosnak, sőt a folyó feletti uralom biztosítása czóljából kikerülhetetleunek" — véli ugyanis mind a bizottság, mind a kormány — a szabályozás határát egész az uj-pesti sziget felső részéig kiterjeszteni, s a Margit-szigeten fölül a Duna folyam szelvényét a kettős ág méreteihez képest szabályozni." Azonban a kormány által eleintén csakugyan ily értelemben készített terv költségvetése felülrugott % 10 millió forinton, miért is az uj-pesti kikötő felső részétől ennek torkolatáig, valamint az ó-buda hajógyár hosszában a némileg már is biztosított budai nagy-szigeten tervezett partbiztositó munkákat, mint egyelőre halaszthatókat, a Margitsziget partjainak megerősítésével s némely egyelőre nem feltétlenül szükséges mórvekkel együtt kihagyni rendelte, mi által mintegy 3 millió forint takarittatik meg. Fentartja azonban magának a kormány, hogy a terv ilykópeni kiegészítéséről, maid ha szükségét látja, a rendes évi költségvetésben gondolkodhassak. Átalában, a szabályozás kezdőpontjának megállapításánál a főszempontot nem épen az árvizek mellőzése képezte. Nem kerülhette el ugyanis a t. képviselőház figyelmét, hogy e tekintetben kezdettől fogva a Gellérthegy alatti kanyar szabályozására volt legtöbb súly fektetve ; sőt a föntebb eső folyamrész rendezésének eszméje egészer. más, de szinte fontos érdekeknek köszöni eredetét. — Ilyen első sorban a hajózás érdeke, mely a legkisebb vízállásnál is elegendő mélységet ós vízmennyiséget követel, mit minden körülmények közt csak a rendes szelvények közé szorított meder biztosit. — Ilyen továbbá az, hogy a törvény által a kereskedés számára rendelt rakpartok egyrészt a viz romboló erejétől, másrészt a rendeltetésüket koczkáztató eliszaposodás következményeitől, a lánczhid oszlopai pedig az alámosás veszélyeitől megkíméltessenek ; mely czéiból a sziget alatt kedvező hajlással egyesitett vízfolyásnak oly irány adandó, hogy a, vizsodra a iánczhid közép nyilasa alatt haladjon el. — Ily érdek továbbá a főváros csinosítása s még : ikább terjeszkedése is több százezer négyszög-öl ártér mentesítése által, melynek a szabályozás ezen része költségeit fölülmúló értéke magában véve is kielégiiő felelet volna arra, ha a szabályozási vonal kiterjedése ellen netalán észrevétel támadna. Ha mindezek melLett a felső folyamszakasz rendezésű az által, hogy a >•
