Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-688. A közmunka és közlekedési m. kir. ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése a buda-pesti Dunarész szabályozása tárgyában

150 688. SZÁM. különösen a Gellérthegy tövénél tulszéles mederrészeket a normális szélességre szoritsuk, ez által a viz gyorsaságát fokozzuk, erejét összeszedjük, s fenekét mélyítjük. Ha azonban az e czélnak megfelelő intézkedések javaslásánál a főváros csinosítását is tekintetbe vesszük, ez által csakis a törvény intentiójának vélünk megfelelni. Másrészről viszont a törvény által követelt kikötők és közraktárok tekintetében, minthogy ezek jövedelmezőségüknél fogva a magánvállalkozás tárgyát is képezhetik, egyelőre csupán az azok számára alkalmas helyek kijelölésére s általános tervezésükre vélünk szorítkozhatni. Midőn végre a czélbavett szabályozás által a helybeli hajózás ügyének is szolgálatot teszünk, ez által részben azon ígéretet teljesítjük, melyet az 1857. évi dunahajózási szerződés 39-ik czikkében elvállaltunk. Ezen általános megjegyzések utáu legyen szabad a bemutatott tervet most már részletesben is megismertetnünk. Építési leírás. A Dunafolyam Budapest közti részének szabályozása a pesti oldalon az uj-pesti kikötő torkolatánál, a budai oldalon pedig az ó-budai hajógyárnál kezdődik, s egyfelől a budai lőportorony-őrháznál, másfelől pedig ennek átellenében a Csepelszigeteu végződik. I. Terv. A szabályozás az I. alatti terv szerint történik. E szerint a Margitsziget hosszában az itt 2 ágra szakadó Duna főmedre jövőben O-Buda és a Margitsziget között leend 150" széles szelvéayben, mi által a Margitszigeten alul ismét egyniedrü Duna legnagyobb mélysége (vizsodra) a budai parttól elvonatni ós közepe felé fog tereltetni. Ellenben a Margitsziget és Pest közti ág 100° széles ágyra fog szoríttatni. A sziget felső csúcsa egy osztóművel, alsó csúcsa pedig az ehhez közel vezetendő felső dunahiddal való összeköttetés végett egy mólóval fog elláttatni, mely az illető hidoszlop megerősítésére, és az elérendő uj vizsodor elősegítésére is szolgál. A Duna további szakasza a Gellérthegyig mindkét oldalon a két város által van meghatározva. Szintúgy a Gellérthegytől (Budán a Sárosfürdőtől, Pesten a sótórtől) kezdve is a Duna mostani medrében marad, csakhogy 200° széles szelvénybe összeszorítva. A szabályozás a balparton az uj-pesti kikötő torkolatától, a jobbparton pedig az ó-budai hajó gyártól kezdve a keresztszelvényekből látható párhuzammüvek felépítése eszközöltetik. És pedig : Építési módosatok. 1. A párhuzammüvek a szabályozás kezdőpontjától a sziget alatt tervezett uj hídig egy, a szabályozási vonal szerint a Dunába fektetett s 4'-ra a legkisebb vízállás (0 pont) felett emelkedő kőhányásból, valamint egy e kőhányás tetejére a 0 pont felett 12' magasságig 3° szóles koronával épített ós a víz felől kőburkolattal ellátott földtöltósből fognak állani. Ezen töltésben bizonyos távolságokban nyilasok hagyatnak a viz folytonos összeköttetésére és a töltések mögötti mélységek gyorsabb beiszapolására. 2. A Margit-sziget felső csúcsa, mint már említtetett, egy egészen köböl 18'-ra a 0 pont felett épített osztóművel biztosíttatik, mely azonban a szótágazástól kezdve egész 500° távolságig a 0 pont felett 4' magas kőhányásra fektetett s kívülről kőburkolattal ellátott töltésbe megy át. A sziget alsó csúcsa pedig a felső uj hiddal egy, a sziget magasságától a hidpálya magasságára emelkedő, 240° hosszú uttöltés által köttetik össze, melynek alapját szintén egy, a 0 pont felett 4' magas kőhányás képezi. E töltés 6" szóles koronával ós mindkét 2'-as lejtősógü oldalán kőburkolattal, a 0 feletti 18' magasságban pedig mindkét oldalról 2°-nyi párkánynyal fog elláttatni. Ezzel összefüggésben a Margitsziget alatti kis szigetnek a szabályozási vonalon kivül eső része leásatik, s anyagja a töltéshez fog felhasználtatni.