Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-554. Törvényjavaslat a magyar földhitelintézetről
86 554. SZÁM. jegy alatt legyen a telekjegyzőkönyvben bevezetve : az intézet beleegyezése nélkül részletenkint el nem árverezhető. 18. §. Ha a végrehajtást szenvedett fél azt, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, a jelen törvény 8., 9., 10. és 11. §§. értelmében teljes bizonyítékul szolgáló okirattal igazolja, a végrehajtást elrendelt biróságnál a végrehajtás korlátozását, illetőleg megszüntetését kórheti. — Ezen kér vény folytán a végrehajtás felfüggesztetvón, rövid tárgyalási határidő tűzendő ki, melyre mind az intézet, mind a végrehajtást szenvedett megidéztetik, s annak befejezte után a bíróság a kórelem fölött órdemleg határoz. 19- §• Ha végrehajtást szenvedett fél nincs ugyan teljes bizonyítók birtokában arra nézve, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, netaláni igényeit az intézetnek az első §-ban emiitett bírósága előtt rendes per utján érvényesítheti. Ezen per megindítása azonban a végrehajtásra felfüggesztő erővel csak akkor bír, ha időközben teljes bizonyerejü okmányok birtokába jutott, mely esetben a per tárgyalása abbanhagyandó, s az előbbi §-ban körülirt eljárás lesz megindítandó. 20. §. Az intézet által az adósnak megszavazott kölcsönre, — ez akár értékpapírokból, akár készpénzből álljon, — harmadik személyek javára az illető adós beleegyezése utalványa nélkül, sem biztosítás, sem Végrehajtás, sem bárminemű tilalom nem intézhető, s az intézet az általa engedélyezett kölcsönökre nézve bírói vagy pénzügyi hatóságok tilalmát elfogadni nem tartozik. Magánfelek letétemónyeire nézve a bírói végrehajtásnak, vagy bírói tilalomnak az intézet csak a letéteményről adott elismervónye vagy téritvénye visszaszolgáltatása mellett köteles foganatot szerezni, de ezen esetben is az intézetnek, ha a letétemény birtokosa ellen követelése van, elsőbbségi s illetőleg önkielógitósi joga azon letétemónyre nézve csorbát nem szenvedhet, kivéve, ha egy harmadiknak a letétémenyre vonatkozó joga már korábban fennállott, s e jog az intézet előtt már a letétemónyezéskor világosan tudva volt. 21. §. Ha az intézet személyes adósa, vagy a lezálogositott jószág birtokosa ellen csőd nyittatik, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetményi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés felett a tárgyalás azonnal, még a hirdetményi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakítása előtt is megtartatandó, a csődperügyelő erre nézve csak oda lóvén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt, a hitelezői választmányt, vagy, ha az megalakítva nem volna, a helyben lakó ismeretes hitelezőket hallgassa meg. Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul Ítélet hozandó, mely egyúttal az intézet zálogjoga felett is határoz. 22- §. A követetós valódisága iránti itólet jogerőre emelkedése után, az intézet jogosítva van azonnal — be sem várra a betáblázott ós megítélt követelések feletti osztályozási ítéletet, — kérelmezni, hogy a lezálogositott jószág tüstént árverés alá bocsáttassák, a második árverésnél becsértéken alól is eladassák és követelése a vételárból kifizettessék. Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitűnnék, hogy az intézetnek járandóságán tulteljesittetett a fizetés, az intézet a felvett felesleget késedelmi kamatokkal együtt a csődtömegnek megtéríteni köteles. 23. §. Egyébiránt a csődtömegi gondnokság még a csőd tartama alatt is tartozik a rendes törlesztési ós kamatjárulókokat, a kötelezvényben kikötött határnapokra pontosan fizetni, minthogy különben a hitelintézet
