Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.

Irományszámok - 1869-545. Törvényjavaslat az államkincstár tulajdonát képező Ferencz csatorna használatának és üzletének átruházásáról, s ezen csatornának kiegészitéséről

545. SZÁM. 61 Ezen részvénytársaság köteles leend a Ferencz-esatorna átadása által megszűnő kincstári jövedelem kárpótlása fejében 200,000 frtot, névértékben átveendő részvényekben a kincstárnak átszolgáltatni. Ezen részvények a kibocsátandó többi részvénynyel egyenjogúak. Az engedélyesnek minden jogai és kötelezettségei a részvénytársaságra átszálanak. A részvénytársaság alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és esetleg kiegészítését vagy változtatását a kormány magának fenntartja. Mielőtt a részvénytársaság megalakulna, engedélyes köteles az alaptőke névszerinti értókösszegónek megállapításáért a pénzügyministerliez folyamodni, ki ezt a bemutatott tervhez képest alapul vévén, az összes munkákra nézve az előleges tervek és költségvetésekben kimutatott 10,045.000 frt költségeket, a pénz-beszerzési kiadásokat, úgyszintén az építési idő alatti kamatokat, és a kincstárnak járó 200,000 frtnyi rószvónyösszeget külön megállapitandja. Az alaptőke előmutatóra szóló elsőbbségi kölcsönkötvényekből és részvényekből állhat - mindezen két értékpapírra teljes befizetésnek kell történni. Az elsőbbségi kölcsön-kötvónyek legfeljebb az engedélyes által beruházandó 8.036, 000 frtnyi alaptőke három ötöde erejéig bocsáthatók ki. Az alaptőke törlesztése a pónzügyminister által helybenhagyandó törlesztési terv szerint az engedólyidő tartama alatt olyképen történik, hogy az elsőbbségi kötvények a részvények előtt váltatnak be. Állami segély. 16. §. Az előbbeni szakaszban kitett 10.045,000 o. ó. frtnyi tényleges költségeknek egy ötödrészét, aznz: 2.009,000 (két millió kilenczezer) forintot az államkincstár ezen közhasznú vállalat előmozdítása végett az alakulandó részvénytársaságnak államsególykópen rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy ezen összeg erejéig a társaságtól részvényeket névszerinti értékben átveszem Ezen részvények után az államkincstár kamatok és osztalékokban csak azon időtől kezdve részesül melyben a többi részvényekre már öt száztóli évi jövedelem esik. Az üzleti jövedelemből ugyanazért az összes rendes kezelési költségek levonása után mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényekre eső hat száztóli kamatok és a törlesztési részletek leszámitandók; ezután pedig a mutatkozó jövedelmi többletből a magán-aláirás utján elhelyezett részvények öt száztólival kamatoztatandók, és a maradványból a tényleges költségek egy ötöde gyanánt adott államsegély fejében az államkincstárnak átadott részvények szintén 5°/

0 kamatban részesittetnek. Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamatfedezések után még fennmarad, először a vállalat által beszerzett tőkének korábbi üzleti évekből netalán fennlévő kamat-követeléseinek, — ezután pedig az államkincstár tulajdonát képező részvények után hátralévő hasonló követelések kiegyenlítésére fordítandó. A tiszta jövedelem többletét felülosztalókokra fordítani csak akkor lehet, ha az imént felsorolt követelések nem léteznek. Az államkincstárnak oly kamatkövetelései, melyek a szerződés leteltóig még vissza nem téríttettek, a vállalat fennlevő vagyonából egyenlitendők ki. Az államsegély a részvénytársaság megalakulása után és időszakonként a vállalat által tényleg befektetett tőkével aránylagos — vagy Vs részletekben fog kiszolgáltatni. Az államkincstár jogai, és az állami felügyéletnek mily módoni gyakorlása 17- §• Az államsegély fejében, valamint a Ferencz-esatorna jövedelmi értékének kárpótlása czimón átvett részvények alapján az államkincstár a többi részvényesekkel hasonló jogokkal bir. Ennélfogva az államkincstár az alakítandó részvénytársaság igazgató-tanácsában egy ötödnyi —